Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 13. 1661-1664 (Budapest, 1888)

27. fejezet: 1661-1664 - Törvények és okiratok

gyelmek részéről defalcáltunk négyszáz kaput, az többiről ő kegyelmek is contribuáljanak. (Hunyadnak. Hátszognak defalcatiói ne stáljanak, hanem az régi kapuszám után contribuáljanak kapuszám után tíz tallért.) Az vármegyékről penig azon vármegyéknek perceptori percipiálják, az tisztek az szokás szerint legyenek assistentiával; az hol tallért nem adhatnak, egy tallérért két forintot adjanak; az rovátlan helyek is capitatim egy-egy tallért adjanak; hasonló terehviselés alá vettettek az fiscalis jószágok is mindenütt, melyet akármi úton-módon valamely tisztek s mások is impediálnának, azon summát magokon exequálhassák, insuper mint nem igaz hazafiai, tisztességeket veszessék el örökössön. 3. Nem magunktól, hanem más keresztyén országoktól vévén példát, noha az nagy igában istennek kegyelmességéből mint mi, még nem jutottak. Azért valaki valamit elád városokon, akármi rendbéli ember légyen minden forintból öt pénzt adjon, húsz pénzen alól semmit ne adjanak, ide nem értvén az oppressióban lévő városokat. Ezeknek percipiálása így rendeltetett. Az universitáson magok ő kegyelmek rendeljenek inspectorokat, egyszersmind perceptorokat is. Az vármegyék, székelységen lévő mezővárosok, mivel pusztán vadnak, azért nem ítílhetjük az ott való tanácsot annak gondviselésére elégségeseknek, hanem azok mellé rendeltessék minden vármegyékben, székekben residentiás böcsületes emberek, kik is hasonlóképpen percipiálják. Azon jövedelemnek három része porta contentatiójára fordítassék, az negyed része az városokon az város számára, az vármegyék székeken, vármegyék székek szükségére azokban fáradozó atyánkfiainak, lássák ő kegyelmek mit rendelnek az tanácsnak vagy polgároknak, azon negyed résznek harmadát. Az vámokon, harminczadokon béhozandó és kiviendő marhákból minden forintból öt pénzt, az harminczadon kívül adjanak az idegenek az pénzből is. Ennek percipiálására és beadására az harminczadosok hittel légyenek kötelesek, ország szükségére az vámosok is. Fogarasban derekas sokadalmok esnek, nem impediálván semmiben annak az helynek eziránt való szabadságát, ámbár asszonyunk mint domina terrestris percipiáltatván negyedit maga számára, az többit ne impediálja ő nagysága porta contentatiójára felszedetni. Ez végezésünk penig esztendeig tartson. 4. Az elébbi rendkívül felvetett summát valakik meg nem adták, az rendelés szerint adják meg, a superfluitásról a portusról contentáltassék, de úgy hogy ki azelőtt kiadta elsőbben az contentáltassék, ezután kiadók azok után contentáltassanak; ezt penig minden rendek adják bé ezekről írt poena alatt; mely restantia adót, ha kik meg nem adhatnák, jovok nem találtaterdélyi országgy. emlékek. xiii. k. 17