Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 13. 1661-1664 (Budapest, 1888)
27. fejezet: 1661-1664 - Törvények és okiratok
principalis in o p p i d u m S z á s z-K é z d a d die m vigesimuin secundum mensis Februarii anni millesimi sexcentesimi sexagesimi tertii indie t i s, ce 1 ebr atis conclusi. Articulus I. Hogy Nagyságod kegyelmes urunk alázatos requisitiónkra kegyelmesen resolvált, hogyha kik találkoznának olyak, kik az reájok vetett summának relaxálását solicitálnák, meg nem enged senkinek, Nagyságodnak alázatossan megszolgáljuk : mi is egyenlő értelemből Nagyságodnak kegyelmes resolutiója szerént concludáltuk, hogy Nagyságod senkinek meg se engedhesse, sőt ha annak elengedése vagy kiissebbítése felől mandatumat extrahálnának is, ereje ne lehessen, hanem tartozzék administrálni sub poena infra specificanda. Articulus II. Hogy Nagyságod kegyelmes urunk kegyelmes izeneti által parancsolja az jövendő közeibik húsvét napjára minden rendektől az reájok vetett summának bészolgáltatását, jovalljuk mi is, concludáltuk is egyenlő voxból, hogy minden rendek az reájok felvetett summát magok, vagy bizonyos hiteles emberek által oda az hova illik fogyatkozás nélkül bészolgáltassák sub amissione omnium bonorum suorum; ha kik penig azon summát nem administrálnák casu quo, az olyanoknak summájokat más ember deponálván, az Segesváratt emanáltatott articulusunk continentiája szerént azon articulus vigorával az pénzét kiadó személy az olyan jószágokat, melyről az possessor nem contribuálna, szabadosan kezéhez vehesse, és annak erejével azon articulusban deciaráit terminusig pacifice bírhassa, expleto tamen termino, hasonló pénzen megváltván az haeresek, úgy vehessék kezekben, az possessor is tartozzék kezéből kibocsátani, pénze meglévén; ha pediglen nem találtatnék ki az summát letenné, annak jószágáért az ki meg nem adná, vagy adhatná az reá vetett summát, hogy az országot az ilyen defectus miatt veszedelem ne kövesse, az tisztek mind vármegyéken és székelységen defacto exequálhassák minden jovokat, jószágokat; az kiknek penig jovok, jószágok nem találtatnék, az olyanokat megfoghassák usque ad satisfactionem, melyeket is ország szükségére fordítsanak. Hozzá tévén azt is, liogy mind fiscalis s mind penig egyéb akármiféle jószágoknak possessori, ha az országnak ilyen nagy szükségében kezeknél tévő jószágról porta contentatiójára kiadnák mostan pénzeket, tehát afféle jószágokat se tiscus, se peniglen más emberek (ha szintén igazságos törvény-