Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 13. 1661-1664 (Budapest, 1888)

27. fejezet: 1661-1664 - IV. 1662. márcz. 10 — 26. A görgény-szent-imrei egyetemes országgyűlés

Az I. czikk a hadi sarcz még mindig fennlévő hátralékainak behajtásáról gondoskodik, s a II. megszorítja a fejedelmet, hogy dézsmát élethossziglan senkinek sem adhat, s fiscalitást is csak érdemes embereknek s nem akárkinek. A VIII. elrendeli, hogy azok, kik a portai sarcz lefizetésére előleget adtak, a fiscusra nóta vagy magszakadás által szállott javakból elégíttessenek ki: első sorban a szebeniek, aztán a többi városok s nemesek. A XI. szabályozza a fennlévő táborozásra szolgáltatandó élelmi szereket stb. A XIII. elrendeli, hogy azok, kik a mostani portai adóra adnak előleget, az adóból elégíttessenek ki, a XIV. szerint pedig azok kielégítéséről intézkedik, kik korábban adtak előleget. A XV. a perceptorok számadását szabályozza. A XVIII. az ország jövedelmeinek kezelésével megbízottak számadásairól intézkedik. A XIX. és XX. egyes porták adaját 16 frtban állapítja meg. A X. articulus megújítja azt a beszterczei törvényt, melynek éle főként Barcsay ellen volt intézve Kemény János érdekében — csak hogy ez most Kemény János fiát sújtá. A XVI. megsemmisítette Kemény János donatióit, míg a XVII. a Kemény-pártiakat nótázta. A többi czikkek vegyes természetűek voltak. Eltiltották az ingyen gazdálkodást s szabályozták a fejedelmi portáknak rendes ellátását. (III.) Azoknak felkelhető javait, kik e zavaros időkben városokba szorúltak, az illető városoknak még fejedelmi parancsra sem szabad kiadni. Egyedül csak rendes törvényszéki Ítéletre adhatták ki: különben kártérítéssel tartoznak. (IV.) Az ország sérelmeit a következő gyűlés orvosolja. (V.) Azok, kik e zavaros időkben a személyes szabadságon csorbát ejtettek, idéztessenek és büntettessenek meg. (VI.) A gyűlés utolsó napján jöttek Oláhországból követek s ezekkel magának a vajdának fia, kikkel a fejedelem szövetséget kötött: *) ez most beczikkelyeztetett. (VII.) Csepregi Mihály és Horvát András honfiúsíttattak. (IX.) A fejedelmi conditiók közül a XXIV. a különös felha') Az erre vonatkozó leveleket lásd Török-Magyarkori Államokmánytár II. 29—31. 11. Krauss II. 262.