Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 13. 1661-1664 (Budapest, 1888)

27. fejezet: 1661-1664 - Törvények és okiratok

ban kövötendő médiumoknak elégségét láthattuk volna, azért magunk is az ő felsége kglsségében ugyan ójjon isten, hogy kételkedjünk, mert isten után abban ajánlottuk hazánkat, életünket és mindenünket, de vagyunk hosszas várakozásban és nagy bizantalanságban, sem az fegyverbeli succursusnak elégségét, sem az tracta által reménlhető békességnek módjait nem láthatván: holott a mint feljebb is írjuk, a pogányság Erdélyben dolgához lát, és napról napra erősed ik ő felsége praesidiumával és minden igaz híveinek sőt az egész országnak megbecsülhetetlen kárával. Instálni kell azért ő kglmének ő felsége előtt azon, hogyha az tracta által való véghez mehetése a jó békességnek ő felsége előtt nem bizonyos, ő felsége adjon elégséges erőt, hogy a praesidiumos helyeket, az kik közül némelyik reális, a többi penig lenta obsidióval megszorítva van, és abban levő ő felsége igaz hívei eliberálhassuk és az törököt Erdélyből kiűzhessük, melyet isten után az ő felsége kgls suceursusa által véghez vihetvén, megfogja tapasztalni ő felsége, mennyi igaz hívei legyenek Erdélyben mindjárt, az kiket a pogányságnak fegyvere most elnyomott. Ellenvethető felelet lehet erre az, hogy az ő felsége vitézinek profontot nem adhatván elfogyatkoznak és vesznek; de assecuratiót tehet ő kglme arról, csak ő felsége adjon annyi erőt, kivel a törököt kiverhessük hazánkból, bár mi oldoztassunk, ha profontolásoknak gondját nem viseljük. Ha penig a tracta által való pacificatiót akarja ő felsége és a török is arra hajlandó, úgy várjuk mind hazánkra s mind kiváltképpen magunk személyünkre nézve az ő felsége kgls igireti szerint jó securitásunkat, melyrűl is, hogy bizonyosokká tétettessünk, alázatosan kérjük ő felségét. Azonban penig ügy látjuk a pogányság dolgában eljár Erdélyben; mig azért a kivánt békességet ő felsége eléri és a tracta continuáltatik, ő felségének instálni kell ilyen dolgokról : 1. Az pogányság a várak alól sőt Erdélyből is menjen ki. 2. Mi tudván s érezvén mindenek felett a mi hazánk s magunk fájdalmit, adhibeáltassunk. 3. Az ő felsége hűségében való megmaradásunkért hazánkból kirekesztettünk, jószáginktól megfosztattunk, sőt halálra üldöztetünk: azért ő felsége azt is vigye végben, mig a tracta tart is, jószágink, javaink restituáltassanak. Jóllehet tudjuk azt, ő felsége és az ő felsége bölcs tanácsi a töröknek álnok csalárdságát jól tudják és penetrálják, mindazáltal félő, a török részéről az tracta nyújtás csak üdő vontatás ne legyen az jövendő esztendőre nagyobb készületre