Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 13. 1661-1664 (Budapest, 1888)

27. fejezet: 1661-1664 - Törvények és okiratok

lia ő felsége mellett nem igyekezném, kire az követ ur reá is felelt, liogy tekéntetben leszen ő felsége előtt. Az ki nagyobb, Kővárba is mi prófontoljuk ő felsége praesidiumát, kit minden nap megvárnak; ha mi restantiájuk esik, aranyul fizetjük meg nekik; de még ennél is nagyobb, ha én itt kin nem lettem volna, az ő felsége ott ben levő hívei bizony sokan Apafihoz hajlottak volna, ha én reám nem vigyáztak volna, az erősségekhez is könnyebben hozzá juthattak volna, és így akár fegyverre, akár tractára ment volna az dolog, ő felségének is akadályt szerzettek volna. Mert ha fegyverre költ volna, az erdélyi állapatok súlyosabban mentek volna véghez; ha tractára, nem lévén az erdélyi erősségekben ő felségének praesidiuma és Erdélyen keze, erdélyi dolog felől miképpen tractálhatna, vagy ha tractálna is, oly conditiók occurálhatnának, kikre, ha annak előtte reá lépett volna is, nem levén ő felségének keze Erdélyen, vagy menne reá, vagy sem. Eddég penig hogy ő felsége kezén maradtak is az erősségek, nagy eszköz voltam benne, mind sok rendbéli biztatásommal, költségeimmel, mind egyéb utaknak felkeresésével. Mindezek így lévén, summa csak ez: hitesse el ő felsége velem, nem lészen haszontalan költésünk, hanem jövendőben jutalmát vehetjük ö felségétől hűségünknek és az mellett való költségünknek ; második, ha tractára megy az dolog, adhibeáltassunk mi is, és az mi securitásunk nélkül ne hozza ki az erősségekből praesidiumit, mely securitást a tractában ha adhibeálhatnánk, alázatos könyörgésünk által ő felségének mi is akkor exponálnék. Melyekről ha Kd securussá tészen és ő felsége is ez iránt kegyelmességét igéri, mi is örömest költünk ő felsége hűsége mellett, de ezek nélkül csak reménységért költenünk, az mint Kd maga megítélheti, lehetetlenség, nem is cselekedhetjük, költsük el mindenünket, azonban se Erdélyben, se Magyarországban, se az ládában semmi se légyen. Ezen dologról azért édes Kászoni uram igen szorgalmatoskodjék Kd, és az kiket illett, requirálja is, Kd tudja, hol szükségesebb és az ő felsége több liivei is includáltassanak az tractában. Az szegény atyám is mindenét elkölté ő felsége hűsége mellett, végtére halálával pecsétlé; már rajtam az sor. Eleitől fogva oly kegyelmes háznak hallottam lenni az austriai házat, tekintetben volt mindenkor ő felsége híveinek ő felsége mellett való hűséges magokviselések és a mellett való költések, én is ahoz nem különben bizom, mint erős kőfalhoz. Kérem azért Kdet, istenért is vigyázzon mind becsületünkre, mind hasznunkra, ne szoruljunk más ember köz fala alá, solicitálja ezen dolgokról kiváltképpen érsek uramat, élvén az ö nga tanácsával elhiszem kétség nélkül; tökéletes jó akarója