Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 13. 1661-1664 (Budapest, 1888)
27. fejezet: 1661-1664 - I. 1661. nov. 20 — 23. A kis-selyki egyetemes ország-gyűlés
XXII. a liomagiumon kivtíl a fejedelem soha senkitől új reversalist nem fog kivánni; XXIII. a hazafiait (értsd a rendeket) az ország határain kivűl nem katonáskodtatja a fejedelem; XXIV. az országgyűlés által nem küldet ki teljes hatalommal ellátott delegatiókat. A mint Apafy e pontokat elfogadta, fel is eskették rá s a gyűlés is letette a homagiumot. Első, a miről gondoskodni kellett, az országban levő török katonák ellátása volt. E czélból elég terhes gabona, zab és árpa adót vetettek ki a hatezer jancsár és négyezer lovas ellátására, még pedig úgy, hogy amíg a török erő bennmarad, mindaddig fizessék ez adót. Elrendelék, hogy az ellenséges kézen levő várak adassanak az ország kezébe vissza: s ezért a parancsnokok amnestiát fognak kapni. Csak Kolosvár vétetett ki ez alól. A múlt gyűlésen kivetett 16 frtos adónak egy negyed részét az illetők azonnal fizessék le. Az országgyűlésre meghívottak közül sokan nem jelenvén meg, az újabb megjelenésre határidő tűzetett ki. A hazán kívül levő uraknak és nemeseknek a vezér engedelmével a megtérésre egy hónapi határidőt adtak. A homagiumot 15 nap alatt országszerte tegyék le. A kibújdosott vagy a várakba szorúlt uraknak lefoglalt jószágait a fejedelem visszaadja. A mi ezen jószágok közül más kezén volna, azt 200 forint büntetés terhe alatt ez tartozik visszaszolgáltatni a tulajdonosnak. Idegen katonákat a fejedelem nem fogad zsoldjába. Nem jobbágyokat és szegődött szolgákat — sőt az ilyenek adassanak ki uroknak 200 frt büntetés terhe alatt. A szökött jobbágyok adassanak kézbe. A kik magyarországi kóbor katonákat befogadnak, vagy velők szövetkeznek, halállal büntettessenek. A mint a viszonyok csendesednek, a sérelmek orvoslása végett a fejedelem új országgyűlést fog tartani. A törvényeket Apafy nov. 23-án erősítette meg. x) ') L. Törvények és Okiratok IY. a).
