Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

más ususra convertálták, avagy convertáltatták, és arról plenarie contentatiót nem tennének, cum duplo exigáltatnék rajtok, insuper tisztessége-becsületivesztett lenne, azokról is világos és erős articulusunk exstál. A mely articulus ugyan elébbi fejedelem idejében emanáltatott, melyet egyaránt esmérünk az aránt is ő nagyságára terjedni. Azért Nagyságod procedáltasson hasonlóképen ő nagysága ellen is, ha azon felvett summát nem oda, az hová rendeltetett, hanem máshová convertálta, és arról satisfactiót nem tenne. Az alatt peniglen mig adóssága ő nagyságának el nem igazíttatik, Nagyságod méltóztassék oly gondot viseltetni, hogy jovait az ország kárával ne dilapidálhassa, idegeníthesse, vagy más országokba ne kiildhesse, melyben hogy eddég is igyekezett, világosan értjük; ebben penig úgy procedáltasson Nagyságod, hogy becsületes emberek által való megintés az felvett, vagy emberi által az ország pénzében felvétetett summáról elébb járjon. Articulus XVI. Privat a personáknak kiknek jovok elébbi fejedelem kezében deveniáltak mint recuperáltassanak. Némely atyánkfiai panaszolkodással jelentik, hogy elébbi fejedelem holmi jovokat elvitette volna; ő kegyelmek között való dolgot megkülönböztetjük, mivel ő kegyelmek közül némelyek rabságban is volnának, úgymint Nagy Tamás atyánkfia, azoknak dolgok különb karban vadnak, mivel azok sem egynek sem másnak nem vétettek, azért azoknak jovok valamik in specie feltaláltatnak, mox et de facto restituáltassanak. A melyek penig azokban elő nem találtatnának, fizessék meg azok, kik jovoknak elhozásában elegyítették magokat, ha magán ő nagyságán nem akarják keresni; más rendbéli atyánkfiainak penig, kik rabságban nem voltak, jovok ha in specie elébbi fejedelem jovai között találtatnának, azok is restituáltassanak, a mely jovok fel nem találtatnak, az ország adóssága telvén ki elsőben, elébbi méltóságos fejedelem jovaiból, azokat is ő nagysága tartozzék refundálni; de ezeket úgy értjük, hogy ha törvénynyel elérik ő nagyságát a megkárosított személyek, melynek processusáról exstálnak végezésink az segesvári és szász-régeni gyűlésinkben; mind ezeknek elvitelében, vagy vétetésében ha oly személyek elegyítették volna magokat, kiknek ez hazában semmi, avagy a kártételnek mivoltához képest való illendő residentiájok nem volna, azok elébbi végezésünknek erejével megfogathatnak, és ha elegedendő kezeseket nem állatnak, fogságban tartassanak; hogy bakik