Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

kapuszám után ígérünk nyolcz forintot, a combustákról négy forintot az egyúttal, melyet ab exspiratione praesentis diae­tae ad quindenam Nagyságod tárházában bészolgáltatunk, úgy mindazáltal, hogy az hadak szegínységinken való insolentiák­tól refrenáltassanak, mindenféle hadakat és azoknak tiszt­viselőit Nagyságod méltóztassék illendő disciplinában tartani, eddég is sok panasz lévén rájok az egész statusoktól; hakik penig Nagyságodat requirálni fogják megbántódások felől, azokra légyen méltó tekinteti Nagyságodnak és dolgokat igazításban venni, mivel azokkal mostani bajos gondjai között Nagyságodat terhelni nem akarjuk, mert különben szegény­ségink semmiképen az adózásra nem érkeznek. Vévén peniglen kegyelmes urunk eszünkben, hogy ez mostani felvetett summának bészolgáltatásában (noha elég rö­vid időt szabtunk nékie), fogyatkozások és halogatások eshet­nének, azonkívül is ez hazának mostani szoros állapotjában oly casusok interveniáltathatnának, hogy a pénznek nem létele miatt közönséges veszedelem követhetné szegény hazánkat, azért Nagyságodat tanácsúi- híveivel együtt egész országúi három nemzetül megegyezett tetszésből authoráljuk, hogy a szükséghez képest hazánk megmaradásáért (mivel arra ren­deltetett volt is tőlünk) az extraordinarie magunkra és sze­génységinkre vetett summához is hozzá nyúlhasson, és arra fordíthassa a miben szegény hazánknak megmaradását állani bölcs tanácsival együtt Nagyságod feltalálja, de semmi egyéb szükségre ne fordítassék. Articulus VIII. Gabonabéli élés rendeltetik kapuszám után és az rovatlan helyekre. Szemünkkel látjuk, minden fiscalis helyek az élés dolgá­ból mint exhauriáltattanak némely privata personáknak ma­gok privatumára czélozó tékozlásokból, hogy azért azokra is, a mennyiben lehet, succurrálhassunk, ígértünk kapuszám után egy-egy kis köböl büzát, vagy rozsot, vagy kölest, vagy babot, vagy lencsét, vagy borsót, vagy törökbúzát, a mely helyeken penig allele gabona nem terem, hanem csak zab, az olyan he­lyekről adjanak két köböl zabot, árpát másfél köblöt, egy köböl búzáért, melyet ugyanazon terminusra, mint az mostan fel­vetett adót, végeztük bészolgáltatni. Máramarusban az öt váro­sokról, hasonlóképen az rovatlan falukból, Fogaras földéről is tíz-tíz ember adjon egy-egy kis köböl búzát, vagy egyéb ga­bonát, aszerént mint kapuszám után. Ezekről való disposi­tiót peniglen Nagyságodra bölcs tanácsival együtt hagytuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom