Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

az ország leveleit vévén, azokkal nem gondoltak, hanem az ország és annak fejedelme ellen opponálták magokat, valamit medio tempore elköltöttek, nem az országét, hanem magokét láttattak költeni, minden addég való erogatiókat tartozzanak megfizetni magok akik azokban az helyekben igazgatók voltak, ha méltó okát nem adhatják cselekedeteknek, ide nem értvén a fiscalis számadó szolgák dolgát, kik mind az obsidio alatt, mind annak előtte való erogatiókról tartoznak számot adni kötelességek szerént. Ha mit comprobálhat, hogy a ki az várban regens volt, annak parancsolatjából erogált, fizesse nem ő, hanem amaz meg: úgy mindazáltal, hogyha a számadó tiszt is egyet nem értett előtte járójával; ha penig egyet értett, az is hasonlóképen fizessen, oly declaratióval: hogy a tábla fiai előtt törvény szerént igazodjék dolgok, vétkesek-é avagy nem. A tábla fiai ha pleno numero nem lennének, rendeltessenek több becsületes atyánkfiai is ő kegyelmek mellé az haza fiai közül a dolognak revisiójára. A mik penig azon jókban még jelen volnának, azok mindjárt vitessenek vissza. Art i c u 1 u s V. 1 "alakik ország ártalmára való dolgokban elegyítenék magokat, azok ellen brevis és extraor

dinarius processus. Noha azokról, a kik ország ártalmára való dolgokban elegyítenék magokat, Írogatnának, izengetnének, vadnak végezések az országnak mind az Approbata Constitutiókban, mind a régeni gyűlésünkben emanáltatott articulusinkban, melyeket most is in vigore hagyunk: mindazáltal a mostani szoros állapotjához képest az hazának, ártalomra való veszedelmes igyekezeteket és cselekedeteket meg akarván jó eleve előzni, végeztük, a Nagyságod kegyelmes tetszése is járulván hozzá, hogy ha valakiknek ártalmas igyekezetek, idegen nemzetek köziben a Nagyságod és arra bízattatott tisztviselői hírek nélkül való irogatások, izengetések nemcsak valami gyanóból és bosszúságból való vádlásából valakiknek, hanem világos jelekből kilátszanék, annál inkább más nemzetek köziben az haza ártalmára való menések felől bizonyos méltó gyanó lehetne reájok, avagy a régeni articulusunk publicatiója után affélében elegyítették volna magokat, azoknak dolgokat a tanácsi renddel is közölvén Nagyságod, ha vagy hiteles embereknek hit szerént való fassiójokból, magok írásából, szavakból, vagy egyéb hiteles documentumokból constálna cselekedetök, Nagyságod megfogathassa, és személyekben detentióban tarthassa mentől tisztességesb állapottal mivoltokhoz képest, de semminémű ingó avagy ingatlan jovokban a törvénynek vége sza-