Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

mesnek ítél, tisztekben, állapotjokban, hivataljokban azkik meg akarnak maradni, ő nagysága megtartja, ide nem értvén esztendős és conventiós szolgák állapotját, megmaradni nem akarókat nem kényszerít, és semmi időben az hazafiait más idegenekért hátra nem veti, azoknak tanácsokkal és szolgálatokkal él, kinek-kinek, felső és alsó rendeknek az ő állapatja szerént való becsületeket megadja, és azokat böcstelenséggel illetni senkinek is alatta valói közül nem engedi tudva, sem maga böcstelenséggel nem illeti igaz ok nélkül. Hogy tanácsokat pleno numero, azaz tizenkét számúakat mindenik natióból az ország választván ő nagyságával együtt, ő nagysága confirmálja, kik közül ha decedálnának, első közeibik gyűlésen a megírt mód szerént helyben állassanak. kik is juramentumokat deponálják az ország és fejedelem hűségére ugyan az ország előtt, kiknek tanács adásokhoz oly köteles légyen ő nagysága, hogy azoknak megegyezett akaratjok nélkül derekas, országos dolgokat ne igazgasson, ország házaiban főtiszteket azok tetszések nélkül ne oszszon, azokkal együtt is az ország articulusa kivűl ne, külömben az ország semmivé tégye; ha penig az tanácsok közül országunk törvénye és szabadsága, decretumi ellen valamelyik, lelkiisméretit nem tekintvén, veszedelmes és ártalmas tanácsra indítaná ő nagyságát, comperta rei veritate, kedvezés nélkül afféle tanács adót poscriptióval, és notoriussággal büntessenek meg. Az tanács renden kivűl is a kik másoknak veszedelmére, hazánk szabadságának romlására, ártalmas és törvénytelen dolgokra való tanácsokat adnának, azokat az egész tanácsnak megjelenteni tartozzék, kik is az feljebb megírt poenával, modo praemisso, büntettessenek az országtól comperiáltatván az dolog. Hogy az vármegyéknek főispánoknak azon vármegyében elégedendő, legalább ezer forint érő záloguakat adjon ő nagysága, kiknek ha vacantiájok történik, másokat helyekben rendelni ne halaszsza, hogy azoknak nem léte miatt az vármegyéknek törvényes székei celebrálása ne interturbáltassanak, fiscalis és egyéb várakbéli főkapitányokat, és azokban lévő minden derekas tiszteket, kiváltképen az kikre ország házai, fortalitiumi, fegyvere, sőt minden lovas és gyalog vitézlő rendéi szoktak bízattatni, nem másokat, hanem nativus igaz hazafiait, avagy per solennem incorporationem recipiáltatott Tizenötödik Conditio. Tizenhatodik Conditio.