Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

mind azoknak nem adatott volna. Immár azért isten kegyelmességéből hatalmas császárunk mellettünk lévő hadaival innét megindulván, hatalmas császárunk parancsolatja szerént székes helyünkben, és onnét az hova az szükség fogja kivánni, akarunk menni. Hatalmas császárunk parancsolatja azért az: valakik az országbeliek közül hűségeknek megmutatására hozzánk jőnek, bántódások az velünk lévő hadaktól ne legyen ; ellenben megparancsoltatott ez is az budai vezérnek ő nagyságának, az kik szófogadatlankodnak, érdemlett büntetéseket haladék nélkül elvegyék. Mi pedig mind Tömösváratt magunk, mind főrenden lévő követünk által az portán feleltünk kegyelmetek felől, hatalmas császárunk hűsége mellől el nem állott, valamit cselekedett az nyakán uralkodó fegyvernek félelme cselekedtette. Minek okáért parancsoljuk igen serio Kegyelmeteknek (hogy ha az fényes portához akarja tartani hűségét) minden haladék nélkül, valahol bennünket ért, jöttest jöjjön hozzánk, az kik pedig engedetlenkedni akarnak, akár privata personák, akár várak, várasok, tartományok legyenek, magok legyenek okai veszedelmeknek, mert az budai vezérrel ő nagyságával mind lövőszerszám, lovas és gyalog had készen lévén, félő büntetések nem fog messzére haladni. E mellett legyen Kegyelmetek oly készülettel, mihelyt második parancsolatunk érkezik, mindjárást mellénk jöhessen. Secus non facturi. Datum in castris ad Zághon positis die 22. mensis Novembris 1659. Acatius Barcsai m. p. Legalól: Marus szék. Külnzí'ii: Generosis egregiis et spectabilibus supremo et vicecapitaneis ceterisque juratis assessoribus sedis siculicalis Marus etc. fidelibus nobis dilectis. Hátírat: Eletetek vesztése alatt szászvárosi királybíró, Medgyesről, az hova szól, küldjétek. (Eredetije a vörösvári levéltárban).