Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

mert elunta annak az országnak állhatatlanságát, mind adóját s mind magát elveti. Ellenben parancsolt az budai vezérnek ő nagának, valakik Kglmetek közül litlms császár parancsolatjához tartván magokat, az mi kglins urunkhoz hűségeket megmutatják, se személyekben, se jovokban bántódásuk ne legyen, mivel az mostani útban lévő hadak is nem Kglmetek ellen, hanem elébbi urunk ellen küldettek, ha Kglmetek belé nem elegyíti magát. írhatjuk azt is semmi újabb summát, sem tartománt, sem várat, sem várost, sem rablást az mi kglmes urunk nem igért, nem is kértek, sőt Kglmetek engedelmességeket mutatván, bizonyosan hiszszük az summa is leengedtetik, annál inkább az adó elébbeni állapotjára szállíttatik. Azért kénszerítjük istenre s lelki idvességire Ivglmeteket, sok ezer keresztyén lelkeket ne veszessen el vakmerőségével; az oláhországbeli segítséggel Kglmetek magát ne bíztassa, mert mint legyen Havasalföldében az dolog és állapot Kglmetek jól tudhatja. Római császár segítségét is ne remélje, mert ezelőtt egynéhány nappal érkezvén császár ő Üge postája Posonból, Gonzoga fejedelem bizonyosan írja az budai vezérnek ő nagának, hogy elébbi urunkat meg nem segítik, sőt az két vármegyéket is elfoglalják. Az magyarországiaknak is megparancsolták mindjárt Erdélyből kimenjenek, sőt magát is (alkalmatosság lévén reá) compescálják. Az mikglms urunk törekedésére minden conditio nélkül (holott ő naga Barcsai András uramat küldötte volna be helyettek, de megírták az portáról nem kívánják, mivel megnyugodtak az ő naga hűségében) jediculából kibocsátott főrenden lévő atyjafiai is útban lévén, nem sokára elérkeznek: mi karban forogjon édes hazánknak az fényes portán állapotja, és mennyit használt az mi kglmes urunknak bejövetele megmondhatják. Az is penig tudtára legyen Kglmeteknek, htmas császárnak az tengeren tói semmi distractiója nincsen, hanem csak ennek az erdélyi dolognak eligazítására jött Bruszszából Drinápolyba, az hova nem is jött volna, hanem egyenesen ment volna Konstantinápolyba telelni, ha az erdélyi egyenetlenség nem lett volna, de onnét is ki nem jő, ha mostan Kglmetek engedelmességét mutatván, császár parancsolatja szerént cselekszik. Mindezeket, félre tévén minden privatus respectusokat, édes hazánkhoz való szeretetünkből keresztyéni hitünk szerént írtuk : Kglmetek előtt vagyon mind az veszedelem s mind az megmaradás válaszszon benne; de igen meggondolja Kglmetek Báthory Zsigmond idejebeli állapotját ez szegény országnak, jól tudja Klmetek akkor az török ellen mind az körűi lévő nemzetek segítségét, mind az maga erejét megpróbálta, de annyira elnyomorodott, hogy végtére is ugyancsak ennek az htlms