Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

meny Janos transeunt in templum Maruswasarhelyense intra murum arcis ejusdem civitatis erectum ac situatum ibique dictus dmnus. Kemeny Janos de sua in suspenso relicta legatione perorat egregie, cuius tota summa talis erat: Ha Kgtek meghallana vagy két szóm volna Kgtekhez: Kgtek közül a kik ott voltak az thordai táborban, tudhatják, hogy Barcsai fejedelmünk ő naga s az nemes ország kévánta vala, hogy elmennék Rákóci György fejedelmünk ő naga eleibe s törekedésemmel ha mit elkövethetnék, lennék azon, hogy ő naga hadaival tartózkodnék meg, s békességes ótokon és módokon az két fejedelmek között szereznék pacificatiót etc., azután etc. elmentem etc. Az pacificatiót arra hoztam, hogy Rákóczi fejedelmünk ő naga bizonyos punctumok alatt reá igírte magát, hogy hadait az országból kiviszi, az fejedelemséget az porta s az ország akaratja ellen magának nem vindicálja etc. De mivel Barcsai uram ő naga rendeletlenűl Thordáról megfutamodott s az tracta dispositiónk szerint nem folyhatott, jöttem gerendi házamhoz oly szándékkal, hogy onnan csak Fogarasba menjek. Ez alatt is megérkezék az fiam Kemény Simon etc. Azután mentem ismég Rákóczi fejedelemhez, szentmihályfalvi táborba, hogy ő naga meg ne ütközzék Barcsay fejedelmünknek hátrébb szállásába, mivel istenes úton módon az haza megmaradásával kész most is az tractának continuálására, holott az fiaimtól úgy izente ő naga etc. Ez alatt onnan megérkezvén, ismég Gerendre jöve hozzám Petki uram s Ebeni István uram, több dolgok között ő klmek által Barcsai urunk izent arról is, hogy csak Rákóczi urunk adjon hütlevelet, maga is szembe jő ő nagával; így folyván azért a dolog, jó reggel másnap hozzám érkezek Rákóczi urunk ő naga s megigírvén az hütlevelet, együtt elindulánk alá Tövis felé, s megírván jól az assecuratoriát, magam alá nem menék Dévára, vélvén azt, hogy ha ő naga onnan följön, nem szükség hogy magamat fáraszszam. Ehez képest küldék ő nagához Ebeni István uramat, a kivel ugyan nem jütt fel Barcsai urunk ő naga, hanem küldette Betthlen János uramat avégre hogy mi tanácsi renden lévők, a kik jelen voltunk ő kimével Bethlen János urammal mint cancelláriusával, valamit az ország jovára feltalálunk, azt végezzük Rákóczi urunkkal ő nagával, mivel ő naga pro rato ac firmo tartja celebrálandó pacificatiónkat. —- Ez in eífectum menvén, maga írta Betthlen János uram mind, hátramaradván csak az pecsétlése. Mikor azért ezzel Bethlen János uram alá ment volna Dévára, az törökök közé megindúltanak, felhagyván az pecsétlés dolgát etc. így azért én az én tisztemben eleget fáradozván, követségviselésemet continuáltam, hogy semmi