Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

XXX. 1659. j ún. 27. /I portai követek jelentése az ország rendelnek a sarczrészlel beszolgáltatásáról. Nagyságtoknak és Kegyelmeteknek ajánljuk alázatos szolgálatunkat; az úristen Nagyságtokat és Kegyelmeteket sok esztendeig jó egészségben éltesse és minden előtte lévő terhes gondjai között boldogítsa, szíből kívánjuk. Nagyságtokat és Kegyelmeteket akarók az egy tiszta igazság szerint az dolognak valóságához képest ismét tudósítanunk az ide való állapotokról. Isten engedelmébűl Serényi uram az pénzzel kijűvén, békével hozta; de azt sem annak módja szerint vitték be, hogy az erdélyi háztól magunk olvasván meg, vittük volna fel; hanem egyenesen Skidárban, császár táborában vitték által; lehet, talám kételkedtek hozzánk, hogy eltagadnánk benne; holott azelőtt is úgy voltak informatusok, több pénz jött be velünk és nem akarták mind előadni. Az pénznek az törökek héját találták, de azt is kipótoltuk. Annakutána parancsolta az vezér, az magunkkal hozott pénzt is vigyék által az többihez. Királybíró uram, Váradi István és Szilvási uraimék hogy beadják és az ezüstet is pénzzé tévén tegnapelőtt az császárral szemben-szemben voltak, az vezér is jelen lévén, úgy vagyon, egyebkorihoz képest pompáson, dobbal, síppal vitték fel császár személye eleiben; de az választétel keserves lött. Mert császár kérdette, megvan-e az adó ? arra azt felelték, megvagyon épen és az summában is tíz erszény pénz ; kin az császár igen megtüzesedvén, kérdette: hol az többi ? arra azt felelte királybíró uram: hatalmas császárunk, az mit megígértek lassanlassan beszolgáltatjuk; mert mind magunk, mind országunk hatalmasságodé, kedvét keressük hatalmasságodnak. Az vezér fordúlván Szilvási uram felé, mondotta: hiszem te ott voltál, mikor az fejedelemmel megígértétek Jenőnél; kire Szilvási uram csak hallgatott; sokat nem szólhattak. Úgy vagyon, hogy idejövetelünk előtt Váradi uramék megfogták volt írni, hogy nem annyira kévántatnék az pénz, mint a hűség; akkor azt is írhatták, az mit értettek ő kegyelmek. Annak reménsége alatt Bánffi uramék ide beérkezvén, azzal bíztattak az nagy emberek bennünket, csak az adó épen legyen és az summában is valami rész: a summában is elengednek valamit, kihez képest mind urunknak, Nagyságtoknak s Kegyelmeteknek is írtunk vala; noha az dolog külemben lőn, írhattuk