Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - X. 1659. aug. 10 — 20. Keresztesmezei tábori gyűlés

értelemben irtuk a magyarországi rendeknek is. A három levél szövegét aug. 26-án helyben hagyták. Azután a fejedelem jött a rendek közé s felvetette a kérdést: nyilatkozzék az ország, kiván-e az elébbi fejedelemhez átállani ? ez esetre ő maga is kész hozzá menni s kezet nyújtani neki, vagy pedig, meg akar-e a porta hűségében maradni ? ez esetben az előbbi fejedelem hadai ellen kell menniök. Ez utóbbit fogadták el. Azután felolvasták Rákóczynak júl. 20-án kiadott s a megyékhez intézett pátensét. *) Minthogy pedig a portára küldendő követséggel múlhatlanúl sarcz-részletet is keilend beküldeni : új adóról tanácskoztak, melyre vonatkozólag az az indítvány tétetett, hogy a jobbágyos urak minden jobbágy után egy-egy tallért, a többiek pedig fejenként egy-egy tallért űzessenek— de megállapodásra nem juttottak. Ez nap est ve Kemény János a táborba érkezett, s éjfélig tanácskozott Barcsayval. Aug. 27-én megint előjött az adó-ügye. A fejedelem összehivatta a rendeket, hogy közölje velek azt a levelet, melyet egy csausz hozott a budai vezértől, — ez a levél pedig azt a kérdést intézte a rendekhez, hogy a sarczból mennyit szedtek be ? Ennek hatása alatt kellett volna az egy talléros személyes adót megszavazni: de ettől nagyon idegenkedtek az erdélyiek, nehogy az adófizetők száma nyilvánságossá legyen — inkább akarták a porták száma szerénti kivetést. S nem is tudtak megállapodásra jutni. Aug. 28-án híre jött, hogy Rákóczy hadai már Perecsenig nyomultak s a merre jön, az embereket mind esketi hűségére. Ennek hatása alatt pecsételték le a budai vezérnek adott választ a három nemzet három pecsétjével, s hogy emiatt félreértés ne támadjon a portán, megmagyarázták a csausznak, hogy ezentúl nem az egyesek pecsétjeivel, hanem csak ezzel a hárommal fogják a leveleket ellátni — tapasztalván, hogy az egyes főurak által való pecsétléssel sok visszaélés történt. Ez nap Mihne havasalföldi vajdától követ érkezett a fejedelemhez — s a másnapi, aug. 29-iki. az úgynevezett puszta várban tartott tanácskozás tárgyát e követség ügye J) L. Törvények és Okiratok XXXIV.