Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

fejedelmünkké választottuk vala, több dolgok között azon mélgos urat assecuráltuk vala országúi, hogyha az elébbi fejedelem az articulusban megirt mód és conditiók szerént a fejedelemségben új óbban béállattatik, valamit ez idő alatt az ország szükségére maga javaiból erogál, mindazokról plenarie contentáljuk. Végeztük azért egész országúi, három nemzetül, az hetedfél ezer tallér summa pénzt, melyet azon mlgos úr mond, hogy elköltött mellettünk, ilyenképen kelljen megfizetni: feltudván az egész országban, mennyi kapuja lészen, minden esztendőnként percipiálja annak adaját, valamíg a megirt summa pénz kitelik, hozzátévén ezt is, mivel Bihor vármegyei atyánkfiaitól az úr ezer forintot kért volt a rabok számára felvetett adóbúi, az is ezen summába tudassék. Melyet az ország adajábúl, a rend szerént való adóbúi tegyenek helyére a perceptorok. Melyre a perceptorok oly gondot viseljenek esztendőnként, hogy mihelt a megírt summa kitelik, tovább másuvá administrálni ne engedjék, hanem a fiscus számára visszaszolgálják és ők pereipiálják. A mostani három rendbéli, rendkívül való adózásra felvetett pénzt pedig ezen jószágról tartozzék administrálni az úr is, mivel ebből senkinek is immunitása nem lehet. Articulus VIII. Az Nagyságod kegyelmes propositiójából értjük, veszszük is eszünkben, minémű nagy terhére lehetett Nagyságodnak eddig is bizonyos cancellariusnak nemlétee {így). Úgy vagyon klmes urunk, kedvünk ellen vagyon, hogy elébbi cancellariusunk Mikes Mihály atyánkfia in vivis levén, más ő klme helyében való becsületes atyánkfiának a tisztben való állatásárúl provideálnánk; de mi mit tehettünk egyebet, amit néhány izben ő kimével elkövettünk, holott mi egynéhány rendbéli választételünkkel és Írásunkkal is becsülettel hivattuk ő kegyelmét tiszti mellé és ez hazában való lakásra, nemisiniquis conditionibus, hanem olylyal, a melyet ha mi nem kívántunk volna is maga igazságának és ő kegyelme felől való sokak ítéletinek eltávoztatásáért, magának kellett volna afiectálni. Mivel pedig az ő kegyelme ez idő alatt való magaviseléséből és dolgaiból tapasztalhatóképen vesszük eszünkben közöttünk való lakásához kedvetlen sőt idegen voltát, mi is ez okon tovább ő kegyelnie után nem várakozhattunk. Annakokáért igen érdemesnek és illendőnek Ítéltük Bethlen dános atyánkfiát ő kimét, ez becsületes tisztre, mint nagy emlékezetű régi eleinek ez hazában való sok szolgálatjokért, s mind pedig a mi nagyobb, e mostani veszedelmes állapatiban az mi szegény hazánknak, Nagyságod és az szegény haza mellett való liasz-