Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

azoknak dolgok mindenkor jól volt. így azért erősen meg kell parancsolnotok néki, a véghelyekben levő vitézeket igen zabolán tartsa, hatalmas császárunk véghelyeiben levő vitézeknek békét hagyjanak s azoknak háborgatásokra az fölső magyarországi magyarokat se bocsássák alá. A mi véghelyeinkben levő elöljáróknak is igen erősen megparancsoltatott, erősen tartsák ők is az alattok levő vitézek zaboláját, hogy az erdéli véghelyeknek bántódására ne legyenek s valamíg ti az megígért békességteket megtartjátok, a mi részünkről is meg lészen tartatva s minden szegények és jobbágyok békességben maradnak. Az feljiil megnevezett Sebessi Ferencz követségét jól végben vitte, úgy bocsátottuk vissza, szóval is valamit mondván neki. Tartson meg isten titeket. Tratott Tömösvárott die 29. Mártii. Ezerhatvankilencz esztendőben. Jó akaró barátotok és apátok Chilian passa. P. S. Kedves úr barátunk, Sebessi Ferencztől hallottunk az portán valami siránkozást lenni. Barátunk, mi soha egyebet nem irtunk, hanem mindenkor csak intettünk titeket levelünkben. Ha a portán valami mondatott, az fővezérnek hozzátok járó emberei által lett az. Mi mindenkor azt irtuk, szorgalmatosok vagytok annak az summának megszerzésében s az országnak őrizésében és hatalmas császárunk jobbágyi igazgatásában. Barátunk semmi hátra nem maradott Erdélyben, melyet végben nem vittetek, hanem csak ez, hogy Rákóczi György személyének is legyen vége. Ami gondolatban vagytok tudtunkra kell adnotok nékünk, és mi készen elég hadakat adunk annak elrontására. Ez hatalmas császárunk akaratja ; és pontról pontra értésünkre kell adnotok az ti gyűléstekben mit végeztek. Jó akaró barátunk, mi mindenkor mint édes atya fiával úgy értettünk egyet veletek, hogy-hogy gondolhatjátok hát meg mi azt cselekedtük volna ? Ez nyilván való káromkodás minálunk. Nem kell mások szovának hinni, mi mindenkor mindeneket végben vittünk kivánságtok szerént. Mi minap hogy Fogaras vára elfoglalása felől írtunk volt, valamit tréfát is jelentettünk volt levelünkben. Isten tudja, azt senkivel sem közlöttük. Mi az titkokat szivünkben tartjuk meg. Hallottátok, minap minemű válasza volt amaz pártos Rákóczi dolgai miatt az császár kapikihajának, csak ti jó elmével maradjatok meg s Rákóczi elrontására legyetek szorgalmatosok. Szeretetünknek jeléül küldöttünk két keszkenőket, egyet aranyast, más selymest.