Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

1659. MÁRCZ. 22. 211 nak haszontalan szavain kapdossunk, sőt ha az ország ezaránt való tetszésünket követné, igazsággal írjuk Kegyelmednek, bátorságosbnak tartanok az ország részéről, ennyire haladván az dolog, ha szintén adnák is Váradhoz ne nyúlna, de minthogy immár Kegyelmeteket kifárasztották, ha mindjárt kézhez veheti Váradot, nem ellenziik, távoztatni akarván, ne vádoltassunk azoktúl, kik az dolgokat nem értik. Mely ha mindjárt nem lesz, Kegyelmetek semminémű respectusból ne késsék, jöttést jöjjön vissza, lássa ő nagysága mit csinál Váradnak, hiszen ha elhitette magával, hogy az odaküldött levelekben semmi sincs igaz, a senki ellen könnyen megoltalmazhatja ő nagysága. Mikes Mihály uramnak az ország írt levelet mind béjövése s mind benlakása és jószága birása felől, csak annak idejében igazságosan adja elé mentségét. Mi is az ország választételét helyesnek ítélvén, annál egyebet nem írhatunk. Hozza Isten Kegyelmeteket jó egészségben. Datum in Civitate nostra Bistriciensi die 25. Mártii. Anno domini 1659. Achatius Barcsai m. p. P. S. Az ország nem adott authoritást Kegyelmeteknek semminémű compositióra, tractára, azért azmint feljebb is megírtuk, ha mindjárt Váradot kézhez nem veheti, egyéb semminémű respectusból ne késsék csak egy óráig is, hanem jöttést jöjjön hozzánk, melyet serio parancsoljuk ne halaszszon, egyébiránt akármit cselekedjék Kegyelmetek, az ország s mi magunk akaratjának nem agnoscáljuk. Kiriíl: Generoso Geovgio Lazar stb. (Eredetije a gr. Lázár-család medgyesfalvi levéltárában.) i) 1659. márcz. 22. Barcsay Lázárhoz a -partium ügyében. Acatius Barcsai dei gratia stb. Spectabilis magnifice fidelis stb. Salutem stb. Kegyelmetek levelét ez órában vöttük, mit írjon ért jük, az mely difficultásokat elébbi urunk ő nagysága talált az ország ratificatiójában, annak némely részérűl más levelünkben választ írtunk Kegyelmeteknek, úgymint az praeambulumról, melynek nem gondolunk vele, ha szavai megváltoztatnak is, csak az dolog legyen elégségesen megírva. Az nyolczadik punctumban az mely egynehány szónak annectálását nehezteli