Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

Dési János, Török Pál, Hajdú Mihály is elhagyattak, kiket penig he nem bocsátottunk volt azok is be fognak menni, ha Kegyelmed nem recipiálja juramentumokat. Szolgáink kibocsátásában nem lehet az országnak periculuinja. Szabadság helyben állatását óhajtja Kegyelmetek ? Szabadságtalanságnak tartotta: egyik országból másikba szabadoson tanulni, szolgálni nem mehettek, ez szabadságot megnyervén Kegyelmetek, ki akarván jőni szolgálni kötelességek mellé, szabadságtalanság megakadékozni, azért török miá Kegyelmeteket veszedelem nem éri, ki nem bocsátások penig az végezés szabadság ellen való. Már valamihez Kegyelmeteknek nincs kedve, vagy mire, vagy csak az töröktől való félelmet teszi fel, isteni félelmet, keresztyéni szeretetet, haza szabadságát, javát félre tévén. Barcsai uramnak mit ír az Kapikija, látjuk, vezér is, Isten Kegyelmetekkel szembe juttatván, azokról beszélünk. Fiunk súlyos nyavalyája után alig kezde jobban lenni, feleségünk tegnapelőtt hirtelen betegedék, bizony súlyoson vagyon, holnap, vasárnapot is megülvén, várjuk jobban létét, ha anynyira épülne constitutio kedvéért is elvinnők magunkkal, hol penig el nem jöhetne, nem is súlyosodik nyavalyája, hétfőn megindúlunk, kedden ebédre Székelyhídra elmegyünk, Kegyelmeteket oda várjuk egy pecsenyére, beszéljünk, valamit lelkünk, becsületünk sérelme nélkül cselekedhetünk, cselekeszük, azonban Ebeni uram is elérkezik. Eidem in reliquo gratiose propensi manemus. Datum in arce nostra Ecsed. 14. Mártii 1659. Gr. Rákóczy m. pr. (Eredetije a gr. Lázár család inedgyesfalvi ltárában.) h) 1659. márcz. 15. Barcsay Lázárhoz Várad feladása ügyében. Acatius Barcsai dei gratia stb. Generose fidelis nobis stb. Salutem stb. Kegyelmed levelét elvévén, írását ért jük; micsoda indulattal olvasta legyen elébbi urunk ő nagysága az vajda levelét és miért nem akarta csak látni is az Panaiotusét, maga tudja. Ha az dolgokat könnyűeknek ítéli, álljon az ő nagysága szabadságában, de mi valóságosnak hisszük, adja Isten ne terjedjen annak ereje annyira szegény hazánkra a menynyire tartunk tőle. Nem úgy folynak az dolgok praeambulum-