Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)
26. fejezet: 1657-1660 - VII. 1659. febr. 26—márcz. 26. Beszterczei országgyűlés
1659. FEBR . 26—JIÁRCZ. 26. 15 pont ezek közül, hogy a Rákóczy ellen a marosvásárhelyi gyűlésen hozott articulus töröltessék el, visszatetszéssel találkozott ; de a vitát megszakítá Rákóczy követeinek Kapinak és Ebeninek a rendek közé érkezése. Febr. 28-án folytatták s bevégezték a pontok tárgyalását : de ha mindenbe megegyeztek is, az utolsónál, a marosvásárhelyi végzés eltörlésénél, többre nem Ígérték magukat, mint arra, hogy a fejedelemnél törekedni fognak mellette. Egyes nyugtalanabbak felszólalásai mutatták, hogy a hangulat Rákóczyra nézve ellenséges, de "Bethlen János elnémította az idő előtt kitörni készülő zavart. Tárgyalni kezdték még az nap a két oláh vajda leveleit, de csak más nap döntöttek felettek, mikor (márcz. 1.) a havasalföldi vajda szövetkezési ajánlatát visszautasították. x) Ez napon megválasztották a Rákóczyhoz küldendő követség tagjait is, mely ettől a partiumot volt átveendő. Miközben e kiegyezési pontokat márcz. 3-án letisztázták s márcz. 4-én aláírták, 2) egy s más apróbb ügyet — többi közt a khánhoz a tatár rabok kiváltására küldendő követ utasítását elintéztek. A következő napok tárgyalásai közt legfontosabb a váradi követségnek adott utasítás, 3) a Rákóczypártiak ügye volt, kik amnestiát sürgettek (azaz a vásárhelyi végzés módosítását). Nem tagadták meg egyenesen, de olyan esküpontoklioz kötötték, melyet azok nem tehettek le. Hogy azonban e pontok végleg még se idegenítsék el őket, azt határozták, hogy 24 óra alatt megkegyelmeztetésök reményében jelenjenek meg az országgyűlésen. Csakugyan márcz. 6-án többen megjelentek s letették az esküt. Márcz. 7-én a Rhédey Pál temetése miatt nem volt gyűlés. Másnap újra összejöttek; de sok panasz volt a roppant hideg miatt, s még több amiatt, hogy Rákóczyval az alkudozások nem haladnak s a különben is ingerűit rendek egész boszúsága Cseftey László az öreg és beteges itélőmester ellen *) Hogy Barcsay miért ellenezte ezt, kifejtette egy a nagyvezérhez később (márcz. 11.) írott levelében. L. Török-Magyarkori ÁllamOkmánytár III. 450. 1. 2) L. Törvények és Okiratok XXI. b). 3) L. Törvények és Okiratok XXI. c).
