Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - Törvények és okiratok

nak, mind nekem követségének eddig való gyümölcséről látom, azt én uram mind Segesváratt, mind itt megmondottam, hasznát egyebet nem várhatom az Kegyelmed fáradságának, hanem hogy Isten ő szent felsége és emberek előtt kimutatódjék, minden istenes útakat elkövettünk az ő nagysága csendesítésében, az mennyiben módunk volt, sőt azfelett is netalám magunknak tovább való veszedelmével. Hogy ő nagysága olyan itíletiben vagyon, csak az megyen véghez, az mit Betlen János urammal akarunk abban igen megcsalatkozik, mert noha többi között mi is teljes tehetségünkkel szegény megromlott hazánk megmaradására czéloznánk, mindazonáltal minekünk is az nagyobb rész tetszését kell követnünk, aminthogy most is nem az mi kívánságunk és tetszésünk szerint lőn az végezés. Hogy ő nagysága azt mondja, tőlünk eredett az portának az ő nagyságok jószágok elfoglalásáról való parancsolatja : nem tudom, micsoda lelkiismerettől szül ki, tudhatná, ha látta vagy hallotta valaha imide amoda való írásomat. Az tatárok Erdély mellett is elmehetnek ő nagyságára, és netalám nem mindenkor búhatik úgy ő nagysága előttök el, mint az nyáron, de ha úgy leszen is, szintén az idegenít bennünket, az mit ő nagysága mond és cselekedni is szokott: magára gondot visel, másokkal nem sokat gondol. Mi uram, tudja isten, teljes tehetségünkkel azon volnánk, találhatnánk olyant fel, melylyel szegény hazánk az tovább való romlástól megmaradhatna, de az evangéliumi tudomány szerint senki két ellenkező úrnak nem szolgálhat: az ő nagysága kívánsága teljességgel ellenkezik, mindenkor is ellenkezett az porta parancsolatjától, és noha ő nagysága mind azzal biztata ezelőtt is, nem lészen onnét bántódásunk, de kimondhatatlan kárunkkal kelleték az szófogadást megtanulnunk. Az válaszadással uram, azmint lehetett siettünk, de későn gyűlheténk tegnap öszve, késén is végezheténk. Az Kegyelmed itt maradt lovaira szolgáira volt uram gondviselésem, Szamosújváratt leszen gondviselés reájok, míg isten Kegyelmedet meghozza, mely, hogy szerencsés órában és reménységem felett való jó hírrel legyen, kévánom. Tartsa isten Kegyelmedet jó egészségben. Datum in Deés die 25. Jan. anno 1659. Kegyelmednek jó szívvel szolgáló komja, míg él Haller Gábor m. p. Kívül: Generoso domino Georgio Lázár stb. patruo mihi observandissimo. (Eredetije a gr. Lázár család megyesfalvi levéltárában)-