Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 12. 1658-1661 (Budapest, 1887)

26. fejezet: 1657-1660 - III. 1658. nov. 18. Muzsnai részgyülés

1858. Nov. 18. 9 zött, de végre mégis háromhavi haladékot engedett. Ezután felolvasták a törvényeket s megvitatták.A fejedelmi feltételek még a műit gyűlésen megállapíttattak, ezeket hát csak egyszerűen beigtatták — de mintegy óvásúl nem mulasztották el hangsúlyozni, hogy Barcsay megválasztása nem az eddigi szabadválasztás alapján, hanem a török parancsára történt. Szomorú jele volt az időknek az a vita, hogy hogyan foglalják le azok jószágait, kik az adót nem tizetik s kikért más teszi le a summát ? legtöbb küzdést a követendő per módozatainak megállapítása keltett. (h'iási volt a teher, melyet e gyűlés kivetett, s mely mondhatni, mindenkit adó alá vont. Mindenki, nők, férfiak, tegyék le a homagiumot. A regalissal meghívottak, ha nem jelentek meg, fizessék a büntetést — s ez senkinek se engedtessék el. Örök hűtlenség büntetésének terhe alatt öt vagy tíz nap alatt tartoznak Barcsay mellé jönni. Elrendelik az átalános hadfölkelést. A ki a fejedelemnek kölcsön ad pénzt, azt neki a fi sens téríti meg. Utolsó pontba beigtatták Barcsay esküformáját.

2) A törvényeket a fejedelem még az nap megerősítette s ezzel a gyűlés eloszlott. Még az nap 2000 kurtány érkezett a városba: rongyos nép, kik közül nem egy rablott asszonyi »ködmen-gerezná«-ba volt öltözve. Még az nap estve a bég és Barcsay a rendekkel és hadakkal Xyáradtőre érkeztek. De a bég és kapucsi basa erősen éreztették vele, hogy fejedelemségben maradása tőlük függ 3) s Barcsay, lehet komolyan, lehet azért, hogy még szorosabban magához kösse az ottlevőket, lemondani készült. L. Törvények és Okiratok VI. h). 2) L. Törvények és Okiratok VI. e). 8) Még a törökök által okozott károkért is rajta vették meg a kártérítést. Krauss I. 366, III.