Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)
24. fejezet: 1649-1657 - IX. 1653. jan. 15—márcz. 15. Fehérvári országgyűlés
1653. JAV. 15—MÁRCZ. 15. 25 vétetett fel, addig kérték a fejedelmet, míg ez bele nem egyezett, hogy a bizottsághoz még egy másik szász is csatoltassék.') A törvények összegyűjtésének szükségét régen érezték. Bethlen már codilicalta a törvénykezési anyagot s ez alkalommal sok becses adatot hozott össze. Öreg Rákóczy György már az egész anyag összeállításának tervével foglalkozott s a megyékből az ezek levéltáraiban feltalálható articulusokat magához hozatta s elhelyhezte a fehérvári országos levéltárban. De nem mindent: mert egy része már XVI-ik századi articulusoknak nem is volt kapható. Most végre a terv megvalósúlásához közeledett, A bizottságra nem kis munka várt: feldolgozni az együtt levő anyaghalmazt. Az articulusok igen sokszor a helyzet, a pillanatnyi szükséghez alkalmazva hozattak, s egymással ellenmondásban voltak : legtöbbnyire, kivált a régibb törvények nem is feleltek meg az új idők igényének. Ezeket kiegyeztetni, egymással összhangzásba hozni, az egészet pedig a fennálló viszonyokhoz alkalmazni, szóval az adott anyagból codiiicalni: ez volt a bizottság feladata, mely azt hosszas és fárasztó munkával akkép oldá meg, hogy az articulusok közül azokat, melyeket a törvénykönyvbe felveendőknek tartott, tárgyak szerint csoportosította és elől a törvényeket s utánok az edictumokat tartalmuk szerént abc rendben összeírta, megtevén rajtuk mindenütt a szükségesnek tartott módosításokat, változtatásokat, javításokat, 2) melyek aztán végleges revisio végett elküldettek a fejedelemhez Görgénybe. IX. A fejedelem 1652. dec. 15-én összehívta a rendeket Fejérvárra 1653. január 15-re. 3) Az országgyűlésnek két feladata volt: revideálni a szászJ) Krauss I. 191.1. De ö az újon kinevezett biztosnak Waldorff János beszterczei esküdt polgárt mondja. A munkálat ezen része, bár hiányosan megvan Orsz. 1 tár ban : gyulafehérvári osztály. a) L. Törvények és Okiratok XVIII.