Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)

24. fejezet: 1649-1657 - I. 1649. jan. 23—márcz. 10. Fehérvári országgyűlés

1649. JAN. 23—MÁRCZ. 10. 5 közt el kellett mondani, s a mennyit el nem mondani a család megsértése lett volna. Mindenki tudta, hogy az iíjú fejedelem nehezen szívelte, hogy ő a közügyekből ki volt zárva s ezt meg­aláztatásnak vette. Azt is tudták, hogy az elhúnyt fejedelem kedvencze Zsigmond volt, ki ennek sorsát és függetlenségét Györgygyei szemben gondosan biztosította. S talán ez volt az oka, hogy míg szemben az öreg Györgygyei szófukarok voltak, annál melegebben üdvözölték az ifjú Györgyöt s az ő tevékenységét, melylyel nagy szomorúságában is szívén viselé az ország javát. Mialatt az egyes nemzetek szokás szerint külön folytat­ták tanácskozásaikat a fejedelmi propositiók. az egyes nemze­tek, valamint magánosak sérelmei s indítványai felett, a portai ügyek elintézését egyetemlegesen vették elő. A megelőző országgyűlés felhatalmazta már öreg Rá­kóczy Györgyöt, hogy ha ki nem kerülheti, űzesse meg ezt az 5000 arany adótöbbletet. Az öreg György még mindig daczolt a portával s nem fizette ki. Az országgyűlés elhatározta, hogy főkövetséget küld a portára, mely jelentse be a fejedelem halálát, ifjú Györgynek trónkövetkezését, kérje az adótöbblet elengedését, s melynek elnökévé a fejedelem Serédvt nevezte ki, míg tagjaivá a három nemzet részéről Bánfify, Káluoky és Fodor választattak meg. De ugyanakkor az 1647-ben kiállí­tott reversalisnak hátára jegyezték, hogy annak egész tartal­mát elfogadják s megerősítik. Mindenekelőtt az 1630-iki uniót — a három nemzet szö­vetségét — conlirmálták, mely bizonyos tekintetben jogaikat volt megvédendő a fejedelmi önkény túlkapása ellen. Rögtön azután helyreállították a nemesség s a más két nemzet szabadkereskedését. Már Bethlen Gábor meglehetős mértékben korlátolta azt, ki ezen indirect adózás behozatala által az ország jövedelmeit nagy arányokban megnövelte, s azt jelen­tékeny haderő kiállítására s fentartására képessé tette. Rákó­czy alig tett többet, mint hogy e törvényeket szigorúan életbe­léptette s keresztül is vitte: most a rendek azt nagyon kor­látolták és megnyírták. Csak a viaszkra és mézre, továbbá a ') Törvények és Irományok b) c).

Next

/
Oldalképek
Tartalom