Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)

Pótlék az Erdélyi Országgyűlési Emlékekhez

és egy értelem viselésből, lia úgy fog tetszeni, igazítóduék el, s denomináltatnának eommissariusok igazság szerént való complanálására. 14. Palatinussal intercedáljon ez alább megírt punotok felöl, cardinal és Sennyei István cancellarius uraméknak elmíeket nem árt megvenniek, és megjelenteniek, hogy panaszt akarunk az ország előtt tétetni, s mi fog ő kknek tetszeni, megértik, s mit fognak ezekből is persuadeálni, éjjel-nappal adják értésünkre. 15. Palatínus azért az oda fel való szolgáinkat fenyegeti, illetlen dolgokkal terheli; szolgái emberinket fogyatják, mint az elmúlt aprószentek napján is Révay András egy ledniczei postánkat minden ok nélkül megfosztotta. 16. Az statusok előtt pedig erről ugyan panaszt tegyenek ő klmek, hogy palatínus nem via juris procedált az ledniczei dologban, oly mandatumat extrahált, ki nem egyezett az mi obligatoriánkkal, holott az mi obiigatoriánkban nem excludáltattak az executio ellen való juridicum remediumok, nem volt benne, hogy exclusis omnibus juridicis remediis. Minden pedig az ki magának azt reserválni szokta s élni akar vele tempore executionis, szabadon meglehet; s akármi simplex remediumnak tartozik cedálni az executor bíró, de ebben az dologban semminemű törvénbeli remediumnak belt nem adott az ispán. 17. Ertünk oly dolgot is, palatínus uram azon volna s azt akarná obtineálni, hogy az végházakat tulajdon csak maga dirigálná, és hogy semminemű juridicum mandatumok az ő fge cancellariájáról ne extraháltatnának. De ha ez így lenne, bizony gyakrabban kellene változást látni, kóstolni Magyarországnak s Erdélynek is. Azért ebben ne consentiáljanak, sőt inkább palatínus uramnak legyen limitative hatalma, ne legyen mind maga cardinal, praepost, judex curiae, fő- s viceispán, generalis, kapitán, hanem lciki élhessen tisztivel, authoritásával, az mint régenten volt. 18. Palatinussal való több dolgokról mostan ennél semmi egyéb derekas instructiót nem adunk, hanem ezekben mi legyen cardinal és Sennyei István uraméknak jó értelmek, arról tudósítván, meglátjuk ezután ha mi egyébre menni kell, s úgy informáljuk felőle. 19. Jószágink minemű insolentiákat szenvedjenek az ő fge kassai mezei hadaitól, s az végházbeliektől is, melyekhez jószágink közel vadnak, tudhatják ő klmek, vagy más szolgáinktól megértik. Ha kimennek török vagy akárki űzni, kóborolnak, fosztnak, szokatlan saczoltatással terhelik, fogyatják az szegéuséget, kiről noha az diplomában is vagyon emlékezet