Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)
24. fejezet: 1649-1657 - IX. 1653. jan. 15—márcz. 15. Fehérvári országgyűlés
Különösen heves ellenzésre talált a vallásügyi törvény: nemcsak catholicus, de protestáns részről is. Az 1574-iki törvényt. melv szigorú büntetéssel tiltá el a vallásban az újítást, eredetileg az unitáriusok ellen hozták. Vtolsó időben a protestánsok közt is akadtak újítók: azok. kik a Geleji-féle canonok által szentesített consistorialis rendszer helyett a presbyterialist akarták érvényre emelni. Ezek a partiumban voltak s az özvegy fejedelemasszony pártfogolta őket. De Erdély s maga a fejedeleni is a consistorialis rendszerhez ragaszkodtak s az 1574-iki törvény beigtatását nagy többséggel elfogadták : az özvegy fejedelemasszony nagy megbotránkozására, ki ezért fiának erős szemrehányásokat tett, *) A jezsuitákra nézve két törvény állott egymással szemben : a beszterczei, mely őket az országból kitiltá (több mással) s a megyesi. mely bevette. A catholicus urak Komis Ferencz, Haller László az utóbbihoz ragaszkodtak s az előbbi érvényre emelését, melyet a többi rendek akartak, ellenezték, s szavazatjukkal nem járultak hozzá. Ekkor érkezett Somogyi Ferencz egri prépost Fejérvárra, hogy személves jelenlétével fordítsa el a vészt a jezsuitákról — de eredménytelenül. 2) Nem kevéssé fontos s erős küzdelemre okot adó tárgy volt a szászoké. Ezekre vonatkozólag is egymással ellenkező törvények állottak szemben, főként két pontra nézve: a nemes és szász közt folyó per első instantiában menjen a királyi táblr. elé. s hogy a más két nemzet tagjának is legyen joga a szászok közt házat vásárolni. A szászok mindent elkövettek, hogy e törvényeket enyhítsék, de midőn czélt nem értek ünnepélyes protestatiot nyújtottak be a fejérvári káptalannál. 3) A mint e munkálatnak egyes czikkelyei elkészültek azt Barcsay Akos a tábla elnöke s Lázár György protonotarius úgy mint a rendes törvényhozásnál dívott — aláírták, megpecsételték s fejedelmi szentesítés alá terjesztették. 4) ') L. Rákóezyak Családi Levelezése 453, 55, 62. 11. 2) Kazy II. 172. Y. ö. Törvények és Okiratok XIX. b). 3) Krauss I. k. 191. 1. V. ö. Törvények és Okiratok XIX. c) d). *) Egynek a P. IY. T. I. a fogalmazványa fenmaradt, Ez is mutatja, hogy még ekkor is mennyi módosításon ment át a törvény. A III.
