Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)

25. fejezet: 1657-1658 - V. 1658. ápr. 9—16. Fehérvári országgyűlés

háznak elidegenítését indítványba hozná, maga és utódai is örökös hűtlenségi büntetésbe essenek. Aztán meghallgatták a Balogh Máté követségét, kivel egyszerre érkezett meg Sélyey István ref. lelkész is, kit a tatárok saját maga kezességére bocsátottak szabadon. 0 is jelentést tett az országnak s bemutatta Kemény levelét.*) Rossz hírt hoztak ezek: a tatár khán nem egyezett bele az egy összegben való kiváltásba: Keményért 116,000, Kornisért 60,000 tallér sarczot követelt. Az ország ennek negyedrészét megígérte: s erre a portákon kívüli adót (a zsidókét, görögökét, új keresztyénekét, oláh és szász papokét, mesterekét, molnárokét, czigányokét stb.) szánta. Ha ebből nem telnék ki. Fogaras adjon 3000 tallért, s ezenkívül minden egyes porta 5—5 frtot. E törvényeket a fejedelem még az nap apr. 9-én megerősítette.

2) De ezzel még a legégetőbb kérdés nem volt elintézve. Mi történjék akkor, ha a porta határozottan továbbra is követeli a fejedelem elmozdítását? Rákóczynak követei voltak a római császárnál. A magyarországi főurak közt számos jó barátja: sőt maga Szelepcsényi is szívesen nyújtott neki segédkezet. De a követ Kövér Gábor, kit márcz. 27-én küldött a császárhoz, még csak pár hét előtt iudúlt el, s ő küldetésének sikerébe vetett hittel, végleges határozathozatal előtt, haladékot szeretett volna nyerni. Másfelől pedig kelle valamit tennie, hogy a törököt megengesztelje, s e czélból követség küldését határozták a portára, követté Piinkösdy Györgyöt nevezvén ki apr. 14-én.

3) Abban egyezett tehát meg a rendekkel: arra az esetre, ha a porta csakugyan csak az ő személye ellen van elkeseredve, s letételét követeli, inkább, hogysem az országot végromlásba döntse, kész lemondani, de azon feltétel alatt, hogy a porta is mondjon le területkövetelésről s adjon az országnak athnamét, hogy azt kiváltságaiban megtartja. Ez esetben a fejedelemnek s fiának Ferencznek inscribálták : Gyalut 40 ezer, Csanádot 24,000, Fogarast a korábbi összegekben. !) Krauss 334., Szalárdy 356. ») L. Törvények és Okiratok XVI a). 3) Török-Magyarkori Államokmánytár VIT. 389.