Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)

24. fejezet: 1649-1657 - Törvények és okiratok

által ezen constitutio ellen is magokot contumaciter opponálják, mert történt oly dolog, hogy nemes ember atyánkfia kezénél lévő örökség felől magok között törvént tévén, kezéből az örökséget kifoglalták, és midőn az laesa pars az articulus szerint az székre provocálta volna causáját, ott az zetelakiak törvénye emendáltatott, és arról való sententiát adván az szék, executióra kiment az megbántódott fél, az zetelakiak repulsiót tévén, exequálni nem engedték az sententiát; ennek is okadására az székre ammoneáltatván, nem compareáltak, hanem az más fél újabb sententiát extrahálván az széktől, ismét annak continentiája szerént az széktől denomináltatott executorokkal az örökségnek visszafoglalására elment, holott másodszor is repulsiót nem tettek ugyan, de az örökséget visszafoglalták ismét. Kik ellen hogy Ngod klmesen poroncsolni méltóztatott az directornak, hogy evocáltassa őköt, az legitima executiónak turbalóji ellen való processust követvén, Ndnak alázatoson megszolgáljuk. Azonban penig hogy az elfoglalt örökséget cum refusione damni tiszt uramék restituálják, Ngod klmes resolutiója szerént illendőnek lenni végeztük. Articulus XXII. Az csíki harminczados hámori praefectus előtt való perlekedésnek módja, örökség dolgából. Csiki atyánkfiainak is klmes urunk vagyon ilyen bántódások, hogy az csiki hámoron, harminczadokon és örökön lévő gondviselők nem akarnának az vitézlő rendeknek törvént szolgáltatni. Végeztük azért Ngod klmes tetszéséből, hogy a modo in posterum ha kiknek nemes, lófő és darabantok közül lenne örökség dolgából valami törvények, tehát az ott lévő gondviselők tartozzanak az vicetiszteket és assessorokat az törvénytételre béhivatni, és ha azok oly törvényt tennének, hogy valamelyik félnek nem tetszenék, per viam appellationis transmittáltassék az főtisztek eleiben az derék székre. Articulus XXIII. Az ser korcsomállás az székelységen minden embernek felszabadíttatik. Az székely atyánkfiai jelentik klmes urunk, hogy az articulusban az serkorcsomállás tilalomban lévén borkorcsomállásnak idein, az szegénységnek sok fogyatkozása volna miatta, holott bor köztök nem teremvén, nem érkezhetnek reá az lófő és darabanti rend, hogy bort korcsomárolhasson. és így az serkorcsoma is megtiltatván, semmi jövedelmek nem volna, mely-