Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)

24. fejezet: 1649-1657 - III. 1650. márcz. 20. Fehérvári országgyűlés

1650. MÁRCZ. 20. 11 III. A fejedelem halála a közigazgatási gépezetben is jelentékeny változásokat vont maga után. AzöregKornis Zsigmond halálával (1648. nov. 3.) megüresedett az ország generalisságának tisztje : helyére a fejedelem Kemény Jánost nevezte ki. Karánsebesi és lugosi bánná s Hunyadvármegye főispánjává az elhalt Nagy Pál helyett Barcsay Akos s jenei főkapitánvnyá Haller Gábor, váradi főkapitánynyá Gyulav Ferenez neveztettek ki. 1650. elején Bassaraba Máté havasalföldi vajda részéről követség jött Brassóba. A vajda elfogadta az elhalt fejedelemmel kötött szövetség feltételeit s e követség volt megbízva ott letenni uruk nevében az esküt azok megtartására oly hozzáadással, hogy a már kihirdetett országgyűlésre az előbbenivel teljesen megegyező szövegű hitlevelet fognak hozni.

2) Ez országgyűlés pedig, melyen a szövetséglevél be volt mutatandó, s melyet ő épen az országgyűlési meghívó kiállítása napján erősített meg, márcz. 20-ára hirdettetett ki Gyulafehérvárra. 3) Az öreg Csáky István, a Rákóczyak esküdt ellensége, fel akarta használni az öreg fejedelem halálát s némely jószág-igényei miatt pert indított. Az erdélyi törvényhatóságokhoz irt s ezek támogatását kérte ki. 4) Az országgyűlés a kitűzött időben megnyílt. A rendek hálás köszönetet szavaztak az ifjú fejedelemnek a pontosan megtartott törvényszékekért s átalán gondoskodásáért. Az adót szokott módon 20 frtban állapíták meg, a végvárakra pedig egy frtban. Az orvok, rablók, gyújtogatok megfékezésére hozott törvények szigorú végrehajtását elrendelék. Fejérvármegyében a törvényszékeket, ha egyik főispán sem lehet jelen, az alispán s főbíró is megtarthatja, de csak kényszerítő viszonyok következtében. ') Szalárdy 251 — 254. 11. 3) Okmánytár 28. 1. s) L. Törvények és Okiratok Y. *) L. Törvények és Okiratok IV.