Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)
24. fejezet: 1649-1657 - Törvények és okiratok
terminusokon keressék; ezt is hozzá tévén, hogy az mely jószágok fiscalisoknak adjudicáltattanak, Ngod fejedelmi kegyelmességéből méltóztassék az possessoroknak inscribálni, az Ngod kegyelmességén állván az inscribálandó summának quantitása, és az inscribált jószágokot, hogyha az fiscus maga. avagy mások számára is redimálni akarja, deposita prius integra summa inscriptionali, foglaltassék el az possessortól; annak utána ha perennale jussát comprobálhatja, az novum cum gratia mellett tartozzék letenni azt az summát, az melyet néki letettek volt, és úgy adipiscálhassa az jószágot; az ki pedig fiscalisnak adjudicáltatott jószágot contumaciter nem inscribáltat, és Ngod elfoglaltatván, valamely hivének inscribálja summában, ha szintén az novum cum gratia mellett örökös igazságra elnyerné is az jószágot, tartozzék az manutenensnek az inscriptionális summát letenni, magának tulajdonítván, hogy elmulatta az inscribáltatást; az novumot penig, toties, quoties per exceptionem condescendáltatná, mindannyiszor ujobbat extrahálhasson és élhessen véle. Articulus XII. Az lopott marháknak reduktiójáról való processus indifferenter az országban. Az ellopott marhák dolgából klmes urunk, noha vadnak articulusink. de mindeddig is némely helyeken székely földén ha valamely lopott marhát feltaláltak, nem vehette az kárcs ember kezéhez azon brevis processuson, az mint az vármegyéken ; hogy azért ez alkolmatlanság is tolláltassék: végeztük az Ngod klmességéből, hogy azoknak kézhez vételében, ez egész országban minden helyeken ez az processus tartassék. Hogy az hol az káros ember az lopott marhát feltalálja, ad quindenam tartassa meg, avagy ha igen távol lakó, két annyi üdőre, és akkor rámenvén, eskedjék reá az marhára, és adassék mindjárt kezéhez az marha. Az kinél az marha feltaláltatott állasson akkor szovatost az decretum continentiája szerént, ki ha nem állathat, bizonyítsa meg hiteles emberekkel, áldomásivó felekkel is, hogy nem éjjel, nem is titkon, hanem nappal emberséges emberek előtt vette. Alioquin tanquam particeps facti az is hasonlóképen megbüntetődjék. Az mészárosok is sok helyeken igen nagy eszközök voltanak az lopott marháknak elrejtésében, holott akármely latortól is titkon, vagy mezőben olcsón megvévén, mingyárt megnyúzták és az borit is más rendbéli vargamestereknek eladván, vetették mingyárt hammasban. Tetszett azért, Ngod klmessége accedálván, azok felől is, hogy az feljebb specificált