Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 11. 1649-1658 (Budapest, 1886)

24. fejezet: 1649-1657 - II. 1648. jul. 21. Fehérvári részgyűlés

1649. Aug. 21. 9 A törvényeket a fejedelem márcz. 10-én erősítette meg, mely napon az országgyűlés a szokott ünnepélyekkel be is záratott. II. A gyászoló család a tavaszt s a nvár egy részét Fejérvárt töltötte. Lengyelországban megrendelték a nagyszabású monumentumot, melylyel a gyula-fehérvári templomban azt a helyet akarták megjelölni, hol az elhúnyt fejedelem örök álmát aludta. A nyugoti udvarokkal — melyekkel az öreg fejedelem összeköttetésben állt még nem tudatták hivatalosan a gyászeseményt. April elején Dániel Jánost küldte ki az ifjú fejedelem azzal az utasítással, hogy a régi szövetségesek főbbjeit személyesen keresse fel s adja át a levelet, azután menjen el Münsterbe, szerezzen tudomást, hogy meg van-e már kötve az universalis béke, s ha még nem volna, hasson oda, hogy ebből, mint meg is volt igérve, Erdély és Magyarország ki ne hagyassanak. 2) Ezalatt a havasalföldi vajdától is jött követ, ki a confoederatio megújítását kivánta. egyelőre azonban csak a fejedelem s nem az ország részéről.

3) Az özvegy fejedelemasszony s Zsigmond herczeg egész jun. derekáig Erdélyben maradtak. De daczára hogy szép uradalmakkal birtak ez országban, nem akartak állandóan ott telepedni le. Zsigmond semmiféle hivatalt sem akart elvállalni bátyjától, kitől vérmérsékletre s hajlamaira nézve nagyon különbözött, talán azért sem. mert anyját nem akarta elhagyni, vagy azért, mert olyan házasságon jártatta eszét, mely elé alárendeltsége akadályt gördíthetett volna. Jun. 16-án elindult anyjával magyarországi uradalmaiba s a fejedelem egész Brádig kisérte őket.

4) A portára küldött követség, élén Serédyvel, ezalatt megérkezett Konstautinápolyba. De semmi úton nem tudták ráJ) Szalárdi Siralmas Krónika '251. 1. ") Okmánytár 11. s köv. 11. A franczia királyhoz, hesseni tartománygrófhoz irt levelek : Nemzeti Múzeum. Fol. Lat. 167-1. 3) Okmánytár 15. s köv. 11. *) Szalárdi 251. 1.