Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. 1637-1648 (Budapest, 1884)
23. fejezet: 1637-1648 - XIV. 1647. marcz. 16—apr. 10. A fehérvári országgyűlés
1647. mahcz . 16— am. 10. 91 rencz Legyeiországban a franczia követ közvetítésével azon munkált, bogv a király legalább 300 munkatéros fogadására adjon engedélyt: mit ez meg is tett,A novemberben Stockholmba küldött követnek, Szentpály Istvánnak, Krisztina királyné január 30-án adta ki a végválaszt: a követelt hátralékot nem adhatják meg, mert ő egyoldalúkig kötötte meg a békét. A mi Erdélynek az egyetemes békébe való befoglalását illeti: a fejedelem fel volt ugyan híva, hogy Münsterbe küldje el követeit, de miután ő ezt egy egész év alatt nem teljesítette, most már nem lehet elől kezdeni a dolgot. De a mennyiben ez kivihető lesz, meg fog történni. 2) XIV. Rákóczy 1646. sept. elején Munkácsról a szépen restaurált Sárospatakra ment s az őszt itt és Tokajban töltötte. Innen kísérte folytonos figyelemmel a pozsonyi országgyűlési tárgyalásokat s utasította követeit,kik az evangelicus rendek központját képezték s ezek magatartására nagy befolyással voltak. Szemben a catholicus rendek, különösen a papság merev magatartásával. kik a linezi békének beczikkelyezését is meg akarták gátolni s a templomok visszaadását mindenképen hátráltatták, erős támasza volt a prot. rendeknek Rákóczy szívós kitartása s havak teltek el a nélkül, hogy a főbb kérdésekben megállapodás jött volna létre. Az év végén Rákóczy Patakról Váradra ment s innen 1647. január 25-ről országgyűlést hirdetett. Megtartási helyéül ezúttal nem Fejérvárt, hanem Kolozsvárt tűzte ki. 8) A pestis az egész múlt évben dúlt az országban s rendkívül sok áldozatot vitt el. Bár ez év elejére csendesedett, de még nem tartá bátorságosnak oly mélyen bemenni az ország szívébe. Február 0 Jármy levelezése a Dózsa család ltárában. V. ö. Okmánytár 377. 1. Bregy jul. 19-iki levele. 2) U. o. 381—4. 11. Krauss irja, liogy midőn a királyné Szentpályt fogadta, ki azért küldetett ki, liogy a királynétól segítséget nyerjen a császár ellen, egy álöltözetü jezsuita is jelen volt, ki Szentpály oratióját megküldte a császárnak. Ez oratiót aztán a császár kinyomatta, s Rákóczy az előtt, hogy Szentpály haza ért volna, már olvasta azt. 170—1. 11. 3) L. Törv. és Okiratok LXVI.
