Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. 1637-1648 (Budapest, 1884)
23. fejezet: 1637-1648 - XIII. 1646. marcz. 11 — 17. A fehérvári országgyűlés
kajbafi. Rákóczy, hogy utasításait köuuyehben hozzájuk juttathassa, april végén kiraeut a részekbe. Nem is volt ok. hogy miért siesseuek, mert a Pozsonyba hirdetett országgyűlés, a császárné halála miatt, aug. 24-re halasztatott s a tracta fontos kérdéseket függőben hagyva, nem sokkal elébb ért véget. Ez alatt Rákóczy Magyarországon egy nagy font osságú s Erdélyt is közelről érdeklő ügyet végzett el: Szathmár-Németibe jun. 10-re egyetemes zsinatot hirdetett, melyen a birtokai alatt levő összes egyházak, az erdélyiek, Tiszáninneniek s Tiszántúliak képviselve voltak. A zsinat elnöke Geleji Katona István, erdélyi püspök volt. Összesen 110 tag vett abban részt s jun. 20-án maga a fejedelem is megjelent, kit természetesen nagy pompával fogadtak. Megtartására okot adott, hogy az angol egyetemeken tanúit papok onnan behozták a puritanismust s buzgón terjesztettek szószékről és könyvek által. A zsinat hosszas vitatkozás után szigorúan eltiltotta a puritanismust, apostolait megfosztotta egyházuktól. Hogy pedig hasonló zavarok ne történhessenek, megbízták Gelejit. hogy a fennálló rendeleteket foglalja törvénykönyvbe. Az alap. melyen Geleji dolgozott, ellentétben a presbyteri rendszerrel a consistorialis szervezet megszilárdítása volt, egészen a fejedelem iutentiói szerint. Miután elkészült, munkájával, canonjait négy erdélyi zsinat vitatta meg s az utolsó (1649.) elfogadta. Több mint két századon át ez képezte alapját és védbástyáját Erdélyben a reformált egyháznak. Szathmárból jul. 19-én Munkácsra indúlt 2), melyet a múlt években Német- és Lengyelországból hozott pallérokkal restauráltatott s fényessé és kényelmessé tétetett. Itt várta be Radzivil herczeget, ki európai körútra indúlt s aug. havában több napon át vendége volt. A lithvániai politikai missióbau járt: egy török elleni szövetségre akarta Rákóczyt megnyerni. S a fejedelem hajlandó is volt rá, Nem tudta feledni, hogy a porta kétes magatartása a háború alatt is sok kellemetlenséget okozott neki. s hogy ellenséges fellépése diadalában állíti meg. Ehez még súlyosabb sértések járúltak. Szalánczyt a ') Böszörményi István — írja Krauss 16it — 3. évig volt Táradon fogva, s azután deák volt Rákóczy Gy., Barcsay és Kemény irodáiban. s) Ötvös 150.
