Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. 1637-1648 (Budapest, 1884)

23. fejezet: 1637-1648 - V. 1640. apr. 24—maj. 17. A fehérvári országgyűlés

ennek törvényszegései büntetetlen maradtak, habár megbüntetése módját ki lehetne találni. A törökökre kerülvén a szó, némi habozás után megmondá, hogy a szultán a persával 50 évre megkötvén a békét, aprilisban bizonynyal vagy a lengyelek, vagy Magyarország ellen fog menni; de Erdély ellen semmi esetre. Forgács még ez estve megkapta a fejdelemtől a választ a császárnak, s azonnal visszaindúlt. A szultán pedig, kinek támadásától tartottak: már akkor meg volt halva. Épen az előtt való estve, hogy e találkozás végbement, mentette meg e szörnyegtegtől az emberiséget s a császárt a halál. Az új szultán pedig »igen böcsülettel« fogadta »Seredyt s minden jó válaszszal« bocsátotta ki, egy csauszt is küldvén vele, ki a kaftányt megvigye a fejdelemnek. Néhány nappal elébb »örömmondó főcsausz« érkezett a szultántól s a fővezértől a fejdelemhez, »az előbbi a császár halála és az új császár helyébe való succedálása felől.« ]) A fejedelem márcz. 15-én országgyűlést hirdetett Fejérvárra apr. 24-ére.

2) (így akarta, hogy e gyűlés egy családi ünnepélynek is tanúja legyen, s a főurakon és rendeken kivűl számos papot és tanárt is Fejérvárra hivott, sőt gondoskodott, hogy egy külföldi követ — a lengyel király követének — jelenléte is emelje annak díszét. Az ünnepély maj. 7-ére volt kitűzve, mikorra már a rendek is megkezdték tanácskozásaikat, s szokott módon a tárgyak egy részével készen is voltak. Rákóczy kisebbik fiának, Zsigmondnak, vizsgáját tűzte ki ez napra, mely csakugyan fényes sikerrel végbe ment. Utolsó napja volt ez az udvari iskolának s az ifjú berezeg mindenkit meglepő eredményt mutatott fel. Annak mintegy zárját s Zsigmond világba lépését jelezte az utasítás, melyet atyja neki ennek alkalmából adott.

3) Épen az ünnepély napján érkeztek meg Máté vajda s Havaselvének követei is: számszerint 8-an, bojárok és a pi'is]) Rákócz3' márcz. 19. s april 5-iki levele Esterházyhoz, (Bekénél 81—82. 11.) 2) L. Törv. és Okiratok XXIX. 3) A Pallas Dacica ez ünnepély leirása, az utasítás latin fordításban ez elé van nyomtatva, de mint külön munka.