Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 10. 1637-1648 (Budapest, 1884)

23. fejezet: 1637-1648 - II. 1638. apr. 23—maj. 16. Fehérvári országgyűlés

vannak, t. i. a zsidózók könyvei elkoboztassanak. S csakugyan máj. 23-án Kolosvártt 33 munkát (kéziratot s nyomtatványt) koboztak el. *) Ugyan e napokban kezdette meg a vallatást a szombatosok ellen Kolosvárt

2) s a székelyföldön, 3) hol ezek leginkább el voltak terjedve, úgy, hogy e helyekről több száz embert idéztetett meg. 4) Épen ez elfoglaltatása közepett jun. 19-én érkezett Fejérvárra Tassy Gáspár, a császár követe. Szokott tisztességgel s kitüntetéssel fogadta e régi ismerősét, ki most egy közel egy év óta fenforgó viszályos ügyben jött. Rákóczy Pál árváinak dolga volt, kik felett a tutorságot a császár vállalta el, Rákóczy pedig magának követelte. Itt fontos családi érdek, egy csomó jószág kérdése forgott fenn, s Rákóczy ilyenekben nem szeretett engedni. Már Sennyeyvel is egy sereg levelet váltott, 5) már követek is jártak — eredménytelenül. Tassyt Rákóczy először 21-én fogadta. E kérdésen kivűl is többféle dolgot hozott elé. Különösen kiemelte, hogy a török két kastélyt épít: Erdőhegyet s Szarvast, honnan a Tiszáig hódoltat s a jeneiek útját elzárja. Kihallgatás után Tassy a Rákóczy fiúkkal társalgott s ebéden ez nap a fejedelemnél volt. Másnap ismét fogadta Tassyt: ki most a megelőző nap beadott pontözataira resolutiót kért, De nem nyert; irományai, feleié Rákóczy, részint Fogarason, részint Patakon vannak, s ő nem levén jöveteléről értesítve, készületlenül van. Aztán a deési terminus határideje is közelget s neki is oda kell sietnie. S így Tassy resolutió nélkül ugyan, de azzal a megnyugvással távozott, hogy a fejdelem részéről ellenséges támadástól ez úttal nem tarthatni. 6) Tassy csakugyan jól látta a viszonyokat, E perez nem volt alkalmas arra, hogy Rákóczy a császár ellen nyíltan síkra szállhasson — de azért az évek múlva bekövetkezett támadás ') L. Törv. és Okiratok XIII. e). Segesváry Bálint szerint 215. máj. 26. a) Marosvásárhelyt s környéken tartott vallatás töredéke. Ker. Magvető XVIII. 46. 4) Szalárdy 153. 5) Megvannak a vörösvári s az orsz. ltban. «) L. Törv. és Okiratok XIV. V. ö. Haller naplója 48. 1.