Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)
22. fejezet: 1631-1637 - 1636. máj. 25—jún. 6. Gyulafehérvári országgyűlés
az előbbi 12 pontból álló követelésekkel, csakhogy most 8 pontra vannak osztva, s a szerint készíték el felelőtöket, J) melyet aztán viszont a rendek teljes ülésben vettek tárgyalásba. A rendek még egyszer megakarták kisérteni a közvetítést, de a nélkül, hogy valamely pontban lényeges engedményt tettek volna. Más kezességet nem adnak, mint a februári assecuratoriát; a collegium pénze csak az ecclesiát illeti s nem őket, eltilták Bethlen Istvánt attól, hogy az ország nevében szóljon valamit, mert semmit sem bíztak rá; lia e kísérletnek sem lesz eredménye, az 1633-ban Székely Mózes ellen hozott törvény alkalmaztassék rá; kijelentik, hogy a kolosvári februári törvényeket nem kényszerűségből, hanem jószántukból hozák; kijelentik, hogy Szalánczy által két ízben hozott pontokat Bethlen István a vezér befolyásán kivűl készítette; a portára küldendő követeket új utasítással látta el a fejedelem, mert a februári már elévült; a husztiak ellen hozott végzést megújíták, s elrendelék az ostromló sereg szaporítását; a portára februárban írt leveleket küldje el a fejedelem egy rövid nyilatkozattal, mely okát adja, hogy miért nem küldték el eddig; Bábolna és Monora ügye akkor fog tárgyalásba vétetni, ha Bethlen István visszatér; az ilyei őrséget az ország jövedelméből fogják fizetni; Metesd és Gaura, ha visszajön, Bethlen Istvánnak fog inscribáltatni; ha a fejedelem korábban halna meg, a collegium 20,000 forintját az ország fogja kifizetni; a múlt gyűlésben Bethlen Istvánról hozott végzéseket megerősítik ; a Zólyomi ellen hozott törvény érvényben marad; Fráter Pál be fog pereltetni; s végűi a Bethlen Istvánnak múlt gyűlésben írt levelöket a czikkek közé igtatták. A fejedelem e törvényeket jún. 6-án erősítette meg. 2) Azok a helyzeten semmit sem változtattak, hanem legalább világossá tették, hogy tollal nem fogják a kérdést megoldani. Most már mindkét fél hivatkozhatott rá, hogy minden kísérlet a békés kiegyenlítésre eredménytelen maradt. De mennél kevésbé volt tisztában Rákóczy azzal, hogy mire támasz') L. Törvények és Okiratok XL. a). s) L. Törvények és Okiratok XL. b).
