Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

21. fejezet: 1630

I. Bethlen a trónkövetkezés kérdését még életében elin­tézte. A legfontosabb kérdéseket, az az országgyűlés szabá­lyozta, mely Katalint férje utódává választá : követi őt a fejede­lemségben Katalin, kinek gyámja és első tanácsadója Bethlen István a kormányzó; de az országos dolgokban rajta kivűl még a fejedelmi tanácsot is meg kelle hallgatnia: az ő be­leegyezésük nélkül semmi országos kérdésben nem dönthet. Halála után ez első országgyűlés válaszszon egy kincstartót. A követségeket a kormányzó és tanács jelenlétében fogadja. l) Végrendeletében 2) és utolsó intézkedéseiben e megállapodáso­kat szabályozta — teljes igyekezete oda irányúit, hogy azok állandó fenmaradását biztosítsa. De biztosítni akarta ezenkívül három utolsó hadjáratának főeredményét is, a hét vármegyé­nek véglegesen Erdélyhez csatolását. Ezért hívta össze a kas­sai tanácskozást, ezért találkozott Murtezával a budai basá­val, ezért küldte Apafit a portára. De csak az alkudozások megkezdéséig juthatott: elébb..meghalt mintsem bármi ered­ményt érhetett volna el. Mind a három béke a hét megye Bethlen halála után azonnal visszaszállj on. Apafinak az volt a megbízatása: kivinni a portán, hogy ezt a visszaszállást a határszélen felállítandó török erő gátolja meg. De Apafi még egy hónapot töltött Erdélyben s csak oct. elején indúlt el. 3) Bár Bethlen halálára havok óta el volt készülve kör­') Lásd az 1626. máj. 24-iki törvényeket. 2) Kiadta egy külön füzetben Koncz József Maros'Vásárhelytt. 3) L. a brassai tanács oct. 6-ki számadását Törökmagyarkori Al­lamokmánytár II. k. 145.1. Kétségtelen, hogy ez napon Apafi már tú! volt Brassón.

Next

/
Oldalképek
Tartalom