Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

22. fejezet: 1631-1637 - Levelek és okiratok

gos jó indulattal nagy szeretettel hittük ezelőtt is Bethlen István uramat hatalmas császárunk hűsége alá hazájába közinkben, és az Nagyságoddal való megegyezésre: tetszett közönségesen, hogy ez elmúlt kolosvári gyűlésünkből instituált követség által ő nagyságának küldött levelünket ezen articulusunknak utolján szóról szóra kinyomattassuk. De hogy annak előtte tudhassák, azt is mindenek, az privatomokról Nagyságod az mi alázatos könyörgésünkre, mely igasságosan, kegyesen és istenesen resolválta légyen magát az Bethlen István uram ő nagysága újabb kévánságira is, kiket mi is illendő és elégséges, igasságos resolutiónak declarálunk: tetszett egész országúi, hogy azokat ezen articulusunkban inseráltassuk. Melyek rendszerént így következnek. Articvlvs XII. Bábolna, Monora dolgából ö nagysága kegyelmes resolutiója. Megjővén országunkban, és az mi becsületünket megadván s fejedelmének agnoscálván bennünket, készek lésziink Bábolna és Monora dolgát az egész tanács táblabírái s az nemes ország eleiben vetnünk és megláttatnunk, ha színes compositio által vöttük-é mi el tőlök. Articvlvs XIII. Az Hlyei praesidiumnak rendelt fizetést ígéri í> nagysága kegyelmesen. Noha az ország végházaiban való fizetésre most is s egyéb expensákra is nagy gonddal érkezhetünk el: mindazáltal országunkban, hatalmas császár és az mi hűségünk alá jővén, fejedelmének ismérvén, készek lészünk az szegény fejedelemtől Hlyére rendeltetett fizetést megadatni; csakhogy mivel az ország jövedelméből fogják tartani az ott való praesidiumot, legyenek az ország s fejedelem hűségére sub corporali juramento kötelesek: mert méltó és igasságos dolog, az kinek fizetését vészik, annak is, hogy kötelesek légyenek. Articvlvs XIV. Metesd és Gaura két faluknak egyikét ígéri ö nagysága kegye lm esen inscribálni. Noha Metesd és Gaura nevő faluk ab antiquo ide Fejérvárhoz bírattanak, kiket Bethlen István uram fedejelemségének idején inscribált volt Rá ez János nevű szolgájának, melyeket az idevaló kevés jószágra nézve ki kelett volt váltanunk, deponálván az summát; de azzal sem gondolunk: bejövén or-