Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)
22. fejezet: 1631-1637 - Levelek és okiratok
a du lik Nagyságodnak, bogy Nagyságod procedáljon az 16.33. esztendőbéli die 21. mensis Augusti Fejérváratt celebráltatott generalis gyiilésünkben emanáltatott articulusink szerént, kit az akkori országunkból kifutottak felől végeztünk és concludáltunk volt, mind magok ő nagyságok és szolgájok ellen. Articvlvs VI. Az kolosvári végezéseket liber rimis votis csinálták az statusok. Az mint az Betlilen István uram ő nagysága nekünk egész országúi küldött leveléből látjuk kegyelmes urunk, vádolja azzal Nagyságodat, bogy Nagyságod minket országostól ez elmúlt kolosvári generalis gyűlésünkben minden végezésésekre, Írásokra, assecuratiókra, bottal hajtott és kény szeri tött volna. Bizonyságot tészünk azért mind ez világ előtt publice, és ugyan articulusunkban is íratjuk, hogy minket sem Nagyságod, sem más senki, csak az legkissebbiket is közzülünk, nemhogy bottal, de még csak szóval való kérésekkel is nem bántott, sem nem kénszergetett, hanem kinek-kinek libera voxa volt, s mindeneket libere írtunk, agaltunk, cselekedtünk, mostan is a szerént cselekeszünk; sőt magunk országúi Bethlen István uramhoz való jó indúlatunkból ultro instáltunk azon Nagyságod előtt, hogy interponálhassuk magunkat Nagyságod és Bethlen István uram között, és az szép békességet tractálhassuk. Articvlvs VII. Szalánczi István uramtól Budáról küldött punctok Bethlen István uram kivánsági voltak. Veszszük eszünkben kegyelmes urunk azt is, Bethlen István uram ő nagysága az mely kévánságokat elsőben Szalánczi István uramtól béküldött volt, azok ellen azt mondaná, hogy ő nagysága nem proponálta : de az mint kegyelmes urunk Szalánczi István uram atyánkfiától értjük, ő nagysága maga pesti szállásán az vezértől ő nagyságától annak meghallására rendeltetett egynéhány török úri emberek előtt tulajdon ő maga az úr dictálta mind azokat az kévánságokat, melyeket Szalánczi uram leírt és maga minékünk országostól béhozott; kikről most is Szalánczi uram az vezérre ő nagyságára és azokra az úri emberekre, kiknek nevek és ismeretségek nálunk nyilván vagyon, úgy mint arról való bizonyságokra apellál. Ez mostani újonnan béküldött kévánságiból is látjuk ő nagyságának s igen világosan elucescál, hogy azok az elsők is ő nagysága kévánsági voltanak, és ez mostani kivánságival coincidálnak; vagyon csak az a differentia közte, hogy az előtte-
