Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

22. fejezet: 1631-1637 - Levelek és okiratok

követni és megmutatni Kegyelmednek. Az Bethlen István másodszori írt mocskos levelét régen kezönkben hozták vala, de mivel látjuk nincs semmi igazság benne, mi méltónak válaszunkat nem ítéltük reája, járulván az is hozzá, hogy első leveliinkre sem tudott igazsággal megfelelni, azt is látjuk, hogy csalárdság s állhatatlanság vagyon benne és vén asszony módjára nem kardjával, hanem rosz nyelvével akar velünk harczolni és sebesítni, ha foghatna rajtunk, de ezzel sem kaphat semmit, sőt magát gyalázza inkább, kimutatván ezzel is megbirhatatlan boszúját és elméjét. Az török, az bizony dolog, az maga hasznáért örömest promoveálná Bethlen Istvánt, mivel Bethlen István mind várát s városokat s adónak feljebb vitelit igéri az töröknek s az rablásból is nagy hasznokat ismérnek lenni, de három igen nagy akadály vagyon az török előtt, egy az országnak velünk való egyessége, melyre ő mindenkor úgy vigyázott, hogy soha ő arra az fejedelemre fegyvert nem vitt, akit látott az országgal egyesnek lenni. Második a lengyel respublikájé, kit jól tud a török, milientest Erdélyt invadálni akarná, ottan megmordúl érette, mert tudja azt az lengyel, valamikor Erdélyt ocupálná a török, nemkülömben esnék, mintha a nyakára ült volna a török, az ki csak a tatárok Bucsákban való lakásokat is mint sajnálja, csak az includált írásból is Kegyelmed eszébe veheti, melyet a lengyel király considerálván, mindjárt requisitiónkra megengedte egész birodalmában valamennyi német gyalogot akarunk fogadtatni annyit fogadjunk ; most Jármi Ferencz szolgánk abban is forgolódik Krakkó és Slézia táján, vagyon legalább 5000 forintunk nála, 43 muskatérost ki is küldött Máramarosra, csak holnapután is ideérkeznek. 1000 muskatérost fog fogadni, most is vagyon 400 jó; kozák salner hadak fogadására is nálunk a király universálja, s itt a határban készen is vannak, minden bizonynyal csak várják, hogy hivassuk őket, csakhogy idő nap előtt a statusokat is nem akarnánk terhelni idegen haddal. Sőt még azt is cselekedte a lengyel király, hogy valamennyi gyalognak való puskát s muskatért ki akarunk birodalmából hozatni, nemcsak szabad legyen, de minden vám és harminczad nélkül is kibocsájtsák, s az mi nagyobb, mind ezeknél a fő hettman ide Podolyára rendelte hadakkal, hogy reánk vigyázzon s az kitől mi már assecuráltattunk, hogy megsegét bennünket, sőt a tatároktól ne is tartsunk, mert ő azokra gondot visel. Mind ezekre pedig mi nem offensive, hanem defensive viseltünk így magunk oltalmára ily eleve gondot s mi a harmadik hétben fogjuk emberünket Lengyelországba expediálni 12,000 magyar forinttal, a^székelység gyalogja számára 2000 puskát hozatunk, mivel Kegyelmed azt maga is jól considerálja, mind hasznosb, mind