Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)
22. fejezet: 1631-1637 - Levelek és okiratok
pánság viselt főnemes ember, Dulman Miklós Nitravármegyében törvénytudó, emberséges procurator ember, gróf Illésbázi Gáspár uram, fiam mellé ő kglmeket bocsátotta volt arra az octávára; az két törvénytudó emberek Kassai uramhoz mentenek, kérték azon, ő kglme expediáltassa az fassiót, ha immár meg kellett lenni, in sua solita forma. Kassai uram azt feleli reá, nincs módja, hogy csak egy virgulát is változtasson benne, valamint Rákóczy uram minutálta. Hol vagyon itt az igazság ? Kuun István uram Kgltek között lakik, könnyen előkérheti Kgltek azt az fassiót, és ítéletet tehet Kgltek bőven felőle. írja az levélformáló, hogy Rákóczy uram az kolosvári terminuson proponáltatta az táblafiainak, ha benne ülhet-e köztök; azok megengedték ez egy terminuson úgy, hogy az jövendő országgyűlésében proponáltassa; de jó levélíró, miért kellett azt vagy az táblafiainak, vagy az országnak proponálni ad discernendum, az melyet, hogy nem Cselekeszi, mikor fejedelemségre választották, erősen megesküttették, hiszem in conditione decima tertia ezen eskütt meg ezen szókkal : semminemű törvények discussiójában benn nem ül. Miért kérdi hát mástúl, ha benne üljön-e, melytől erős hittel excludálta magát ? XIY. Hitivel Rákóczy uram arra kötelezte magát, hogy magok nemzetéből álló kapitányokat, generálisokat, királybírókat ad az székelyeknek; hitit requisitiójára nem kellett volna megszegni, holott inauguratiójának tizennegyedik conditiójában erről ezen szókkal eskütt meg: az székelység is nem utolsó tagja lévén az szegény hazának, ő naga kapitányokat, királybírákat, generálisokat magok nemzetéből állókat és köztök lakókat adjon. Menti azzal magát, hogy ezelőtt is viseltek tiszteket az székelyek között nemzeteken kivül való főrendek. Nem az vagyon az kérdésben, mit míveltek, vagy mi volt ezelőtt, mert az idő s az állapotok kévánsága szerint szokták az conditiókat az fejedelmek eleiben írnya, hanem az vagyon az kérdésben, hogy Rákóczy uram azon eskütt volt meg az országnak : miért nem állotta meg ? XY. Ezaránt is nem ez vagyon az controversiában, az mit Rákóczy uram nótáriussá ír, tudniillik, ki adta Kékedy Zsigmond uramnak Udvarhelyt, de mivel az eladás után Kékedy Zsigmond urammal az székelységnek Udvarhely felett nagy controversiájok támadott, azt fogadta hitivel, hogy proponál tatja az országnak, és az mit az ország végez erről, azt követi. Nem kellett volna erről sem solicitálást várni, se tanácsot kérdeni, mert ezelőtt, hogy proponáltatja, 15-ik conditióban inauguratiójának megeskiitt ő kglme rajta. Im látja Kgltek kedves jóakaró uraim és atyámfiai, mely
