Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)
22. fejezet: 1631-1637 - Levelek és okiratok
tartván magát. Keresztyén embernek egy biti vagyon, az ki egy hitit meg nem állja, mi haszna annak, ha sokszor esküszik is meg ? Noha Rákóczy uram csak meggondolja magát s ottan eskütteti más-más formulákra mind az ország népét s mind az vitézlő rendet; más az, az hitlevelében nekem Rákóczy uram fogadta volt, hogy mint édes atyját úgy böcsül, az mely fiú penig hitelteti az atyját, nilván nem böcsűli mint édes atyját. De mindazáltal az hitre is viszont reámegyek vala én, csak ő kglme nekem és az országnak hittel tött fogadásihoz akarja vala tartani magát, s adja vala meg az collegium, az monumentumok építésére legált summát, s teszen vala securussá egyszer adott hiti felől. Erdélyi és Kassay István uramék, az mint hallom, még ez életben vannak; az két tanácseniber által nemcsak azt kévánta, hogy ő kglmének megesküdjem, az mint az levélformáló írja, hanem kiváltképpen azon untatott, hogy Monorátaz fiammal, Bábolnát Kuun Istvánné asszonyommal neki adassam, s Fogarasról az ő kglme compromissiomát megengedjem, s így azt az nagy közönséges hasznú, az én vindictum[om]ra fundált articulust leteszi és soha vele nem él. Monora s Bábolna hatalmomban nem volt, nem volt módom benne, hogy ő kglmének adhassam; Fogaras régen ő kglme kezében volt, és nilván megmondta, hogy bizony arra nem iszom. Püspök Gelei István uram ennihánszor megizente, hogy ne szorgalmaztassam híjában, mert ő soha közembert nem látott, a ki hitit annira semminek tartsa, mint Rákóczy uram. Látván penig. hogy az fejedelemasszontúl is egy pénzsumma contentatio nélkül vevé el, annival inkább nem untattam ő kglmét érette, s azután ottan hamar elfeledkezvén róla, hogy nekem hittel adta, az maga feleségének inscribáltatta, melylyel mindazonáltal én semmit nem gondoltam volna, csak egyébképpen reversalissához tartván magát, a miben talált, abban hagy vala nyugodnunk. Az mint írja a levélformáló, arra köteleztem volt magamat Topán, hogy ő kglmét ország fejedelmének tartom. Istent hívom bizonságúl, soha az idvözűlt fejedelmet is nagyobb hűséggel nem igyekeztem szolgálni, mint ő kglmét, valameddig eszemben nem vövém, hogy falra hányom az borsót, mert nemhogy valami hálaadó voltát tapasztaltam volna meg ő kglmének, de fejedelemségének első esztendejében mindjárt sok gyalázatos gyanúságokkal ok nélkül vádoltattam ő kglmétől. így kezde mindjárást beteljesedni az Csérnél György uram prophetiája, mikor Rákóczy uramot Segesváratt választák, és én is Váradra ő kglmét salutálni jámbor szolgámat küldöttem, azt mondotta: az úr mint keresztyén ember halhatatlan jót
