Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)
21. fejezet: 1630 - 1630 apr. 7 — 29. Kolosvári országgyűlés
\ követek (apr. 23-án), azaz azon nyilatkozattal, hogy a protestáns valláshoz hű fog maradni, felvette az úrvacsorát. *) E terminus alatt Katalin Kolosvártt apr. 24-én kelt iratával kővári kapitánynyá Zólyomi Dávidot nevezte ki. Elébb Csákyt kinálták meg vele — de ő, talán mert kevesellette — nem fogadta el. 2) E gyűlésből küldötte Katalin Kornis Sigmondot és Kapy Andrást Bécsbe. A biztosokkal folytatott tárgyalások az erdélyi jogigények fentartása ügyében nem nyertek megoldást. Más dolgok is járultak hozzá. Katalin több uradalma a visszabocsátott részekben feküdt: fő ezek közt Tokaj és Munkács volt. E helyek ellenséges kapitány kezében Erdélyre nézve veszélyesekké válhattak volna. Katalin, a kormányzó és pártja befolyása alatt azt követelte, hogy az erdélyiek kiváltságai tartassanak fenn. Tokajhoz és Munkácshoz neki joga lévén az őrségnek is övének kell lenni a várakban, a nélkül, hogy azzal a császár jurisdictióját bántanák. A munkácsi kapitány pedig ne is esküdjék hűséget a császárnak. Nagy- és Felső-Bánya maradjon Bethlen Istváné, Ecsed az ifjú Istváné, Aba a Kornis Sigmondé. Munkács számára kérjenek védlevelet. A követek Eggenberghez s a brandenburgi bécsi követhez is vittek levelet, hogy ezek ügyüket támogassák. 3) A terminus apr. 29-én ért véget, s Katalin még ez nap visszaindúlt Fej érvárra. 4) Katalin a gyűlés alatt megtartotta a kiegyezés feltételeit. ügy látszik, hogy a követek jelenléte is hatással volt rá. Minden nyilvános tette arra vall:. utasítása Ballingnak, hogy a római császárnak a hűség esküjét ne tegye le, Kapyék követsége, hogy a császárnál eszközöljék ki, hogy hasonló esküt ne követeljen. De a követek napjai Erdélyben meg voltak számlálva s ők és az erdélyiek híjában kérték, hogy Katalin mellé helyettök állandó követ küldessék. Azon főurak, kikhez a branden') Az illető acták kivonatai Marczali Kegestáiban 161. 166. 167. 2) Deák F. Csáky 236. 1. 8) Az utasítás s a szebenieknek küldött levél kivonatát közölte Marczali 173—4. 11. E követségről Kemény is tesz említést. 185. 1. *) Haller i. h. i "
