Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

21. fejezet: 1630 - 1630 apr. 7 — 29. Kolosvári országgyűlés

sok, hogy a hét megye visszaszáll Ferdinánd hatalma alá. Alaghyt ideiglenesen generálissá, Bornemiszát vice-kapitánynyá tették. Azután eltávoztak a várak átvételére. Febr. végén Kallóban voltak, de a hajdúk csak neh ezen voltak rávehetők, \ hogy az esküt letegyék. Szathmárral, Tokajjal könnyen boldogultak : végrehajták a conscriptiót s a kapitányokat és tiszteket feleskették, s az őrségnek kifizettek két havi zsoldot. \ (Márcz. 3.) Tiz nap múlva Ónod tette le az esküt.*) Csak Munkácscsal nem boldogultak: ennek kapitánya Balling János Katalintól egymásnak ellentmondó rendeleteket kapván halogatta az eskü letételét — s minthogy a bizottság márcz. 20-án feloszlott, Alaghy Menyhértet bízták meg annak átvételével. 2) II. Katalin férje haláláról testvérét a brandenburgi választót is értesítette. Ez nővére ügyeinek rendezésére követséget küldött Erdélybe, mely utasításait, megbízó és ajánló leveleit jan. 17-én vette kezéhez. Útközben Lengyelországban már hírt vettek az erdélyi zavarokról, de mire Magyarorszagba értek, nagy megelégedéssel értesültek, hogy azok már le vannak csendesítve, habár Alvinczytől és Ballingtól más tekintetben elég aggasztó dolgot hallottak. Gyűlés után

3) értek Fehérvárra, s a még mindig betegeskedő Katalin azonnal fogadta őket a kormányzó jelenlétében, mely alkalommal Schulitz volt a tolmács. S miután egészen felüdült, sőt séta kocsizást is tett, négy nap múlva volt a kihallgatás — s most Katalin egészen feltárta szivét. Az idegenek közt idegenül érzi magát, még birtokai jövedelmét sem tudja. Nincs megbízható embere s a rendek, mióta Gábor meghalt, senkitől sem tartanak. Igaza volt: a háborgó erdélyi elemek fékentartása erős férfi kezet kivánt — s erre ő és a kormányzó is egyaránt képtelenek, L. Törv. és Okiratok III. B). 2) Marczali Regesták 175. A biztosok márcz. 19-iki levele. Y. ö. Balling Katalinhoz 174. 1. Katalin márcz. 17-én megtiltá az éskületételt. U. o. 175. 1. 3) Mint írják, márcz. 1-én. Erdélyi Országgyűlési Emlékek. IX. 3