Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)
22. fejezet: 1631-1637 - 1636. szept. 24—oct. 3. Tábori országgyűlés Keresztes-Mezején 33
gabb ígéretekkel; a szultán két »leffentyüje« pedig, kik magyarul is tudtak, beutazták Erdélyt s ez ország nyomoráról rettenetes dolgokat beszéltek. *) Végre megtudták a követek, hogy mind az a titokzatosság, mit a portán tapasztaltak, mit rejtett maga alatt. Szept. 15-én Budáról megjött Mehemed aga, egy csomó panaszlevelet hozva magával a végbeliektől s a budai vezértől Rákóczy ellen, s a hajdú kapitányok igéretét, hogy 5000 emberrel készek a vezérhez csatlakozni. Másnap kijelenté a vezér a követeknek, hogy hatalmas császár elunta hallani a sok panaszt Rákóczy ellen s elhatározá letenni őt. A budai vezér szerdárrá neveztetett ki, s ő saját hadaival Szolnok alá száll, Kinán basa havaseli, dobrod-rodzsai, urameli, moldvai hadakkal s Kantemirral Tergovist tájára. Egy főtörök fog Erdélybe menni, megjelenteni az országnak, hogy Rákóczyt tegyék le, s vagy Bethlen Istvánt, vagy Székely Mózest, vagy akárkit mást válaszszauak fejedelemmé. Ha megteszik, a hadak elmennek, ha nem, az országot elborítják. 2) Tizenkét nap múlva kapta e levelet Rákóczy. A hírek, miket Kőrössy Budáról, honnan aug. 14-én indult vissza 3) magával hozott, 4) a tény, hogy utána két izben is lestek rá oly czéllal, hogy megöljék, mutatta, hogy mi készül ellene. A panasz Huszt ostromáért csak ürügy volt, nem »ő hatalmasságának e tartománya« feküdt szívén, hanem Rákóczy elmozdítása. Szkender basa példája lebegett előtte, ki Bethlen Gáltort vitte be s e szolgálata után »nagy hírt kapott és állapota napról napra nevekedett. 5) A tény, hogy két tábor gyülekszik ellene, Szolnoknál és Lándor-Fejérvárnál, csak ellenséges szándék kifolyása lehetett. Azt is megtudta, hogy a Budára felgyűlt vezérek a temesvári, egri basák, szolnoki bég, a bosznya basa divánt tartottak, mely követeket küldött a portára Beth') Az aug. 20. 30. szept. 7-iki jelentések u. o. s) A szept. 16-iki jelentése u. o. a) Bethlen István Naptárjegyzetei, 4) Török-magyarkori Á.-O. II. 397. B) Zölfikar biztatta ezzel. Török-magyarkori A.-O. II. 449. De a pasa elfeledte, hogy Rákóczy nem Báthory Gábor és István úr sem a bátyja.