Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)
22. fejezet: 1631-1637 - 1633. aug. 21 — 31. Gyulafehérvári országgyűlés
Azok ellen, kik titkon kénesőt lopnak ki az országból a tavaszi gyűlésen bozott törvényt azzal tóldák meg, hogy a kéneső orzót, bárhol legyen is, le kell tartóztatni, s a fejedelmi tiszttartó kezébe adni. Ha a gonosztevő Fejérvárt nemesi telekre menekülne is onnan is adassék ki. A törvényeket a fejedelem ang. 31-én erősítette meg:*) azonban nem alkalmazta Zólyomira a törvény egész szigorát. Nem kívánta vérét: csak ártalmatlanná akarta tenni. Kővárba küldte fogságba s felügyelőjévé Rőthi Orbánt tette. Jószágaiból pedig a kereki uradalmat s micskei jószágot »jegyruhájában« neje kezén hagyta. 2) Mire az országgyűlés végett ért, az eperjesi tracta is végéhez közeledett. Hogy Rákóczy az európai bonyodalomnak fejlődésétől tette függővé lépéseit, bizalmas levelei mutatják — de ő is hasonlóval vádolta s nem alap nélkül a császárt. 3) Azonban eljött az idő, mely Rákóczyt meggyőzte, hogy szövetkezése az unióval, úgy mint azt ő óhajtá és remélte nem fog létre jönni. Gróf Thurntól Szentpáli visszaérkezett ennek resolutiojával, mely máj. 28-án kelt. A gróf mint írja, a Rákóczy által küldött pontokat mint méltányosakat megerősíti pecsétjével — de a res.olutió maga oly clausula! tartalmazott^ mely méltán aggasztá a fejedelmet. ígérte ugyan, hogy a kívánt 50,000 frtot Yelenczében, Hamburgban vagy Danzigban ki L. Törvények és Okiratok. XX. 8) Szalárdy 91. 3) L. júl. 18-diki levelét Törv. és Okiratok. XVIII. Különben másutt is, portára írott leveleiben is előfordul ez a vád. Ellenben a császár biztosai júl. 24-ről hasonlóval vádolják őt: »princeps enim paratus est omnibus requisitis ad bellum et non dubium, quin statim erumpat, quanquam nos nec a deo evidenter certi, securique sumus, quod etiam post interpretationem diplomatis praesentarumque difficultatum explanationem quieturus sit? nihilominus pro aequitate causae M ti e V ra e et pro declinanda omni occasione belli, hoc quoque medium adhibendum duximus, ut nihil objici possit, in casu rupturae * s ha a fejdelem ezekkel sem elégednék meg, és követeit visszahívná, azt kérdik a császártól, mit tegyenek akkor ? S ugyan e levélben írják, hogy az erdélyi követek csak még egy futárra várnak : * et peramplius non argumenta sed armorum praeparationes princeps prae se ferret, conducendo militem, suos hinc inde missitando, ex Silesia omnia indagando. * A titkos Itárban.
