Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

22. fejezet: 1631-1637 - 1632. máj. 1 —10. Gyulafehérvári országgyűlés

Forgács Istvánnal együtt megajándékoztatván a fejedelem által. Sennyey távozása után Rákóczy elment a gyógyi fürdőre, azután Bábolnára, Kománára. Ide érkezett a portáról egy főkövet, Juszuf aga jún. 30-án, kit Rákóczy első ízben júl. 3-án fogadott.

2) Juszufnak komoly küldetése volt, mely összefüggésben állt a Strassburg követségével. A svéd király követe a portán rendkívül jó fogadtatásban részesült, s ő ott nem kisebben törte fejét, mint azon, hogy rá birja a portát Ferdinánd megtámadására. Hágai Kornél, az erdélyi követek mind kezére dolgoztak, mert az volt a terv, hogy ez a támadás Rákóczy által eszközöltessék, ki épen ebben az időben egyik követe Bonczhidai által magával Gusztáv Adolffal is alkudozott a véd- és daczszövetség feltételeiről. Az volt a terv, hogy Bonczhidai a pontozatokkal s Strassburg az engedélylyel egyszerre érkezzenek hozzá. De a portán feltűnt, hogy Strassburg egyszerre két irányban alkudozott: Rákóczy mellett a szövetkezés, s Rákóczy ellen Katalin kielégítése érdekében. Természetesen Szalánczy az orator s a főkövetek az elsőre nézve mellette az utóbbiban ellene dolgoztak.

8) Ily ellentétes áramlatok közt, hogy az erdélyi viszonyokról személyes tapasztalatokat szerezzen, kapta megbízatását a magyarúl tudó Juszuf aga, kivel Rákóczy négy ízben volt szemben. Végre júl. 6-án egy terjedelmes emlékiratban kifejté, hogy a békét a némettel csak háború árán szerezheti meg s erre a mostaninál jobb alkalma soha sem volt, 4) és ezzel júl. 8-án visszabocsátá az agát.

5) Strassburg júl. 12-én visszaindúlt Erdélybe, s körülbelül vele egyidőben érkezett meg Bonczhidai a svéd királytól, a királynak jún. 25-én kelt válaszával; a király csaknem feltétlen csatlakozást kivánt, s a Rákóczytól elébb s az általa küldött fel') Tört. Tár 1883. 539. 1. s) U. o. 648. 9. 11. 3) L. a portai beadványokat (apr. 14.) s a leveket. Levelek és Akták 17. s köv. 11. 4) U. o. 25. s köv. 11. 5) Tört. Tár 1883. 650 — 1. 11.