Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

22. fejezet: 1631-1637 - 1632. máj. 1 —10. Gyulafehérvári országgyűlés

A fejedelem máj. 1-ére Gy.-Fehérvárra egyetemes országgyűlést hirdetett, mely máj. 5-én kezdetét vette.

1) Leginkább közkormányzati törvényeket hozott. A Gábor fejedelem halála óta eltelt zavaros két év nagyon megszaporította a »latrokot« a senki szolgálatában nem álló fegyveres népet, mely maga kezére rabolt. Ezek üldözéséről szólt az első törvény: az alispán mellé fejedelmi biztos neveztetett ki, kik aztán kivétel nélkül minden helyen üldözhessék a latrokat. Az évi adót 20 frtban állapítják meg. Lúgos erődítésére a megyék 1 frtot fizetnek — a részeken kívül, mely Váradot építi. Ha az alispánok és szolgabirák az adó felvételekor törvénytelenséget követnek el, 200 frtot fizetnek. A limitatio szigorúan megtartandó. Ha a tisztviselő a törvényes parancsot (pl. executio stb.) nem hajtja végre, büntettessék meg. Azon erdélyi birtokosok, kik a császár birodalmában laknak, jún. 22-re adják meg a múlt évben elrendelt térítvényt, különben a törvény szigora alá esnek s erdélyi váraikban erdélyi tiszteket tartsanak. E törvény éle Bethlen István ellen irányúit, ki az esküt még eddig sem tette le. A görögöknek, a megszorító törvény eltörlésével, megengedték a szabad kereskedést. Elrendelik, hogy a földesurak a parasztoktól fegyvereiket szedjék el. A megyei útakon a nappali s éjjeli czirkálásokat elrendelék. Szamos-Újvár a fejedelmi előterjesztés ellenére megyei hatóság alatt hagyatott. Az' új adományok törvényesen eszközöltessenek. Azután egyes törvényhatóságok ügyeit látták el. Hajtassék végre a törvény, mely Húzna vidékét Zaránd vármegyébe kebelezte. Ha a városi ember keres nemességet, az IBI 4-iki megyei törvény értelmében történjék. Ha a papok földbirtokot szereznek, ez az 1620. és 1624. törvények megfigyelésével történjék. ') Benkö 1682-iki Napló- könyv. Tört. Tár 1883. évf. 526. 1.