Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 9. 1629-1637 (Budapest, 1883)

22. fejezet: 1631-1637 - 1631. jún. 5—júl. 1. Gyulafehérvári országgyűlés

Ez teljes diadal volt. De Rákóczy nem élt vele vissza. — ő ezután sem akart többet, mint tisztességes békét. Azonnal betiltotta a további csatarozásokat, s Esterkázynál nyilatkozott, hogy a végzéseket »constanter meg fogja állani.« Esterházy, bár eleinte keményebb rendszabályokhoz akart nyúlni, belenyugodott, hogy az alkudozások ne szakasztassanak félbe. Még csak a titkos pontokra nézve forgottak fenn nehézségek. Abba nem akart beleegyezni, hogy esküjébe felvétessék, hogy Erdély területéből semmit sem fog elidegenitni, ez mondá az erdélyi rendek előtt letett esküjében is benne van, továbbá abba sem. hogy a török machinatiókat kikémlelteti s a császárnak megjelenti, s hogy a sárospataki őrség a császárnak is megesküdjék.

1) Esterházy márcz. 20-án felelt s válaszát Lónyaytól és Orsitűi megküldé. Rákóczy lényegtelen módosításaiba belenyugodott s márcz. 28-án kiállítá a térítvényt, hogy mihelyt kézéfej). Lónyay azt felelte, liogy instructiójában erről nincs szó, ő nem avatkozik a dologba. A mieink így kényszerűive voltak magokat védeni és csatát elfogadni Eakamaz mellett; győztek s sokakat elfogtak, kik a Tisza áradása miatt nem menekülhettek. Mi megizentük a palatinusnak. hogy nem szándékunk ellenségeskedni, de ő gyűjti a katonákat s lialljuk, hogy a lengyeleket is akarja toborzani. Kérjük Ngodat, adjon nekünk igazat s a palatinusnak tagadja meg ellenünk a sereget. »Nos hisce literinris palam profitemur nolle nos quicquam hostile contra suam mtem caes. attentare, nolle ditionem ejusdem pro nobis occupare. Ad hanc ad aequissimas pacis conditiones acceptandas nos esse inclinatissimos.» »velit Dtio Yra illma suam promissam interpositionis operám in componendum pacis negocium impendere.« — A palatínus felpanaszolja, mintha seregünk ő fge területén telelne s ez ürügy alatt megtámadta volna ő fge földiét. A dolog úgy áll, hogy a kassai kapitány a hajdúkat, régi szabadságaikkal ellenkező dolgokra akarta szorítani s még mielőtt mi erdélyi fej.-mé lettünk volna, azok még a törökkel is szövetkeztek, hogy megoltalmazák magokat; mi csak ügyüket pártfogolni akartuk ő fge előtt és megcsendesíteni őket, de erővel egyetlenegy nemes embert sem kényszerítettünk hozzánk állani. (Yégén :) Kérjük ígéretéhez képest, hogy a palat. áltál »rogatam militem ad quascunque dni palatini sollicitationes ex Polonia adversum nos egredi prohibuerit ac interpositione sua apud quos opus esse arbitrabitur, pacis stabiliendum negocium promoverit.« ') Esterházy levele a császárhoz Kassa, márcz. 22-én. A titkos ltárban. Esterházy ebből azt következtette, hogy Rákóczy már tett igéretet a töröknek (Jenőt illetőleg). A pataki ügyben arra hivatkozott, hogy Bethlen megengedte az esküt Munkácsra és Ecsedre vonatkozólag.