Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - 1622. máj. 1— 23. Kolosvári országgyűlés

A fejedelem hosszan válaszolt s biztosítá a követeket békés hajlamairól s a békepontokat, daczára hogy a török azok miatt boszus, meg fogja tartani. Maga is óhajtja, hogy a megyék resignálása mennél elébb, már holnap megtörténjék: azok követei azért már itt is vannak. Különben a végrehajtást Kassay s többi tanácsosai fogják intézni. Másnap hozzá is fogtak a munkához: de még sem ment az olyan könnyen. A fejedelem biztosai Kassai, Károlyi és Kim László szathmári kapitány voltak, kik a fejedelem részéről hét pontot terjesztettek elé részint a Széchy által okozott sérelmek, részint a végrehajtandó pontok ügyében (pénz fizetés a végekre, sleziai herczegségek resignatioja stb.). A válasz kielégítő levén, Bethlen biztosai resignálták a visszadandó megyéket s városokat. Márcz. 17-én a második kihallgatáson viszont a császár biztosai adták át Bethlennek Kassát és a hét vármegyét. Ennek végeztével, midőn arra került a sor, hogy a főispánok, a városiak s a hajdú kapitányok a királynak is letegyék a hűség esküjét, azok a diploma által megszabott ponthoz, felbiztatva Rákóczy György által, hozzá akarták ragasztani: »addig tartják meg a hűséget, míg ő felsége is megtartja a békét.« A király biztosai így nem akarták elfogadni, s a dologból két napig tartó vitatkozás lett, míg a fejedelem kövvitetésére csakugyan elállottak kivánatuktól. Ez nap — márcz. 19. volt — megtörténvén az eskületétel, átadták a biztosoknak a fejedelem resolutióját, melyben a korona átadásának napjáúl márcz. 20-át tűzte ki, megígérte ujabb diploma kiállítását, mihelyt »mostani állapotjához való pecsét elkészül« s kötelezte magát, hogy »Erdélyország gyűlésében az assecuratoriát az erdélyi statusuktól megszerzi, és ő felségének megküldi.« S csakugyan még az nap kiállította a meghívót a Kolosvártt, máj. 1-én tartandó országgyűlésre.

2) Elintéztetvén a többi ügyek is a szepesi kamara levélKiadva Bethlen Gábor Politikai Levelezése 369 — 370. 11. c) Lásd Törvén3

rek és Okiratok I. Ferdinánd korábban már apr. 3-ára Sopronba hirdetett országgyűlést, mely a nickolsburgi béke szerént a sérelmeket lett volna orvoslandó — azért oty korán, hogy a Bethlenhez szitok ne jöhessenek el. Bethlen levelét ez ügyben Pázmányhoz lásd Pray Principatus Gabr. Bethlen 279-ik 1.